Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik Péter: A kivándorlás és a magyar állampolgárság, 1948–1978
A KIVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG, 1948-1978 Szovjetunióval (1957. augusztus),51 Bulgáriával (1958. június),52 Csehszlovákiával (I960, november),53 az NDK-val (1969. december),54 Romániával (1979. június),55 sőt Mongóliával is. Ebből nyilvánvalónak tűnik, hogy a kommunista rendszerek célja a kettős állampolgárság lehetőségének a megszüntetése volt. Hasonló megállapodásokat ugyanakkor csak egymás között tudtak kötni, a nyugati liberális demokráciákkal nem. Ha a magyar államnak lehetősége lett volna rá, nyilván aláírt volna hasonló egyezményt az Egyesült Államokkal vagy éppen Ausztráliával is. E kérdésben ismét a kettős normarendszer fennállását látjuk tehát: a kihirdetett jog elismerte a kettős állampolgárságot, de még 1976-ban is azt olvashatjuk a BM Kollégiumának ülésén készült jegyzőkönyvben, hogy állampolgári jogunk alapelve a kettős állampolgárság elkerülésének szándéka.56 51 1958. évi 2. tvr. Magyar Közlöny 14. (1958) 1. sz. 15-17. 52 1959. évi 27. tvr. Magyar Közlöny 15. (1959) 74. sz. 582-584. 53 1961. évi 6. tvr. Magyar Közlöny 17. (1961) 22. sz. 171-173. 54 1970. évi 17. tvr. Magyar Közlöny 26. (1970) 63. sz. 615-617. 55 1 98 0. évi 2. tvr. Magyar Közlöny 36. (1980) 12. sz. 151-153. 56 MNL OLXIX-B-l-z Belügyminisztérium Kollégiuma (a továbbiakban: XIX-B-l-z) 10-76/8-1976. dec. 20. 57 MNL OL M-KS 288. f. MDP és MSZMP központi szervei. Magyar Szocialista Munkáspárt iratai (a továbbiakban: M-KS 288. f.) 5/226. ő. e. (1961. márc. 21.); MNL OL XIX-A-83-a-196. jkv. (1961. márc. 23.) 58 6/1961. NET határozat. Magyar Közlöny 17. (1961) 22. sz. 173. A külföldre utazás és a kivándorlás szabályainak átalakítása 1961—1964 között A külföldön élő magyarok számára 1956-ban előírt összeírási- és jegyzékbevételifolyamatot az október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc megakasztotta. Az eljárás csak újabb öt évvel később, 1961-ben indult újra. A javaslatot megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB), majd a kormány is (ez utóbbi ülésén az útlevél- és vízumkiadás, valamint a kivándorlás új szabályozását is napirendre tűzte).57 Végül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa adta ki az erre vonatkozó határozatot: „tekintettel arra, hogy jelentős számban élnek külföldön olyan magyarok, akik állampolgárságukat rendezni óhajtják, [az Elnöki Tanács] lehetőséget ad számukra magyar állampolgárságuk rendezésére”. A jelentkezés határidejét 196L december 31-ében állapították meg, eddig kellett igazolniuk a külföldön élőknek magyar állampolgárságukat. „Azokat, akik állampolgárságukat kellően igazolják, külképviseleteink elláthatják a külföldön élő magyar állampolgárok részére rendszeresített útiokmánnyal.”58 E határozatból rendkívül fontos következtetéseket vonhatunk le. Az a tény, hogy maguknak a jelentkezőknek kellett igazolniuk, hogy magyar állampolgárok, az 826
