Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik Péter: A kivándorlás és a magyar állampolgárság, 1948–1978
BENCSIK PÉTER Kivándorlás a sztálinizmus idején, 1948—1953 1948 után az útlevélügyeket az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) intézte Magyarországon. A szabályokat a szovjet gyakorlatból vették át. Ezeket jellemzően nem is hozták nyilvánosságra - ha leírták egyáltalán, az erre vonatkozó feljegyzéseknek nyoma veszett (talán az 1956-os forradalom idején).22 Emiatt nagyon kevés forrás áll rendelkezésünkre. A korlátozott forrásbázis további oka, hogy a külföldre való utazások rendkívül ritkák voltak, lényegében a politikai-gazdasági elit szolgálati útjaira korlátozódtak. Természetesen az élsportolók részt vehettek a nemzetközi sporteseményeken, habár szintén szervezett szolgálati utak keretében, az ÁVH felügyelete alatt. Mivel lényegében senki más nem utazhatott, nem is volt szükség a kérdés részletes és nyilvános szabályozására. A korszak külföldi utazási és így — természetesen — a kivándorlási szabályai tehát csaknem teljes egészében ismeretlenek. 22 Bencsik P - Nagy Gy: A magyar úti okmányok i. m. 10-11. 23 A magyar útlevelek formai sajátosságainak szakértőjétől, Som Krisztiántól e-mailen kérdeztem meg, hogy látott-e 1948 és 1950 közötti olyan kivándorló útlevelet, amelyben az állampolgárságra vonatkozó, gyárilag nyomtatott bejegyzést módosították. 2020. január 7-én kelt válaszában ezt írta: „Az 1948 M kivándorló útleveleknél az állampolgárság mindvégig előre nyomtatva volt, hogy »magyar«. Ezen sosem találkoztam semmilyen módosítással (például áthúzással vagy kiegészítéssel).” (Az e-mail a szerző tulajdonában van.) 24 1948M típusú útlevél (1948 április). Som Krisztián magángyűjteménye. Az adottságok miatt érdemes magukat a korabeli útleveleket is forrásnak tekinteni. Az 1948-as útlevéltípusnak volt egy kifejezetten kivándorlásra használt altípusa, borítóján „kivándorló útlevél” felirattal. 1948 áprilisában egy ilyen okmányt egy évi érvényességgel a Budapesti Rendőrfőkapitányság adott ki (az ÁVH csak 1948 őszén vette át az útlevélkiadás jogát). Az okmányban előrenyomtatott bejegyzés jelzi, hogy az útlevél tulajdonosa magyar állampolgár.23 Ugyanakkor a negyedik (más példányokban a nyolcadik) oldalon egy gumibélyegzővel bepecsételt bejegyzés szerint „Ez az útlevél csak kivándorlással kapcsolatos végleges kiutazásnál használható fel. Ennek az útlevélnek a tulajdonosa csak abban az esetben térhet Magyarország területére vissza, ha előzetesen az illetékes külképviseleti hatóság útján a belügyminisztertől a visszatérésre engedélyt kapott.”24 Egy hasonló kivándorló útlevél, amelyet 1948 júniusában adtak ki, mindössze hat hónapig és csak Jugoszlávia területére volt érvényes. Ennél is különösebb, hogy az okmány nem tartalmazza a visszatérési feltételeket rögzítő pecsétet. Emellett érvényességét a belgrádi követség (az ÁVH engedélye alapján) további hat hónappal meghosszabbította és területi hatályát is kiterjesztette Olaszországra. A viszszatérésre vonatkozó záradékot ezúttal nem pecsételték bele az okmányba, hanem azt egy eltérő szövegű, kézzel írott bejegyzés helyettesíti: „Jelen útlevél csak magyar állampolgársági bizonyítvány felmutatása esetén, az ÁVH előzetes engedélye 817