Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI történetét egy korábbi tanulmányomban már összefoglaltam.5 Jelen dolgozatomban arra törekszem, hogy az elmúlt évtizedekben megjelent hazai és külföldi járványtörténeti munkák alapján e pandémia magyarországi történetét a világjárvány folyamatába illesszem, illetve a terjedésével, lefolyásával, az áldozatok számával összehasonlítást végezzek. Arra is részletesen kitérek, hogy beszélhetünk-e a kolerának - az előző, 1831. évi járvány alkalmával megfigyelhető - társadalmi mozgósító vagy a politikai döntéshozatal mechanizmusára gyakorolt hatásairól. A 19. századi kolerajárványok és forradalmak (továbbá háborús és polgárháborús események) időben gyakran egybeestek. Vajon lehet ez az egybeesés egyszerű véletlen az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc esetében is? Erre keresem a választ a külföldi szakirodalom esettanulmányai alapján. 5 Fazekas Csaba: Egy „elfelejtett” pandémiáról. Az 1848-49. évi kolerajárvány és a szabadságharc. In: Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Fazekas Csaba. (Studia Miskolcinensia 2.) Miskolc 1996. 300-320. 6 John D. Sunderland: Report of the General Board of Health on the Epidemic Cholera of 1848 and 1849. London 1850.; Report on the Mortality of Cholera in England, 1848-1849. London 1852. 7 Amanda J. Thomas: The Lambeth Cholera Outbreak of 1848-1849. The Setting, Causes, Course and Aftermath of an Epidemic in London. Jefferson-London 2009. Egy amerikai példa: Charles E. Rosenberg:Æz Cholera Years. The United States in 1832, 1849, and 1866. 2. kiadás. Chicago-London 1987. Legújabban lásd Gary Elliott: 1849. The Cholera Outbreak in Jefferson City. Charleston 2021. Előre kell bocsátanom, hogy a világjárvány magyarországi kutatásának - öszszehasonlítva más nyugat-európai országokkal - korlátot szabnak a forrásadottságok. Csak jellemző példaként említem, hogy míg esetünkben nem ismerünk országos felméréseket, Angliában egykorúan készültek ilyenek,6 a helyi hatóságok által dokumentált járványadatokból pedig részletes képet rajzolhattak az elemzők a kolera megjelenéséről, lefolyásáról, társadalmi hatásairól, elemezhették az épületek nagysága és vízellátottsága közötti kapcsolatokat, az élelmiszer-beszerzési lehetőségeket, az állattartás hatásait, valamint számos egyéb vizsgálati szempont is szerepelt bennük.7 A kolera Magyarországon, 1848-1849 1848 elején a magyarországi lapok gyakran adtak hírt arról, hogy az 1831. évihez hasonló járványhullám közeledik Európa felé Oroszország irányából. Március elejéig mintha pusztán csak távoli országok eseményeiről szóltak volna a súlyos áldozatokról szóló beszámolók, ám ezek a hírek az egyre nyilvánvalóbb fenyegetettség miatt számot tarthattak a közvélemény fokozott érdeklődésére. 1848. március 1-én Schnée László, Heves vármegye követe az országgyűlés alsó táblájának kerületi ülésén tette szóvá, hogy a közeledő járvány miatt az állami hatóságok részéről 82
