Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik Péter: A kivándorlás és a magyar állampolgárság, 1948–1978
A KIVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG, 1948-1978 Kunmadaras, Ózd). A térség többi országának zsidóságától eltérően azonban a legnépszerűbb kivándorlási célország nem Palesztina/Izrael volt, hanem az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.16 A hazai zsidóság eleinte viszonylag könnyen kapott kivándorló útlevelet, 1948 végén azonban ezt a gyakorlatot leállították (Kádár János belügyminiszter és Péter Gábor, az államvédelem vezetőjének döntése alapján). A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága (MDP PB) fontolgatta, hogy a cionista szervezeteket betiltja, ügynökeiket kiutasítja az országból, illetve hogy a továbbiakban csak az ötven év feletti kérelmezők távozásához járul hozza.17 Ezt követően az érintettek már zömmel illegálisan hagyták el az országot. 1949. október 20-án a magyar és az izraeli kormány egyezményt kötött,18 de ez a megállapodás csak 3000 zsidó kivándorlását tette lehetővé, ami töredéke volt az 1945 utáni magyarországi zsidó kivándorlásnak: 1949 végéig csak Izrael irányába hozzávetőlegesen 12 ezer fő emigrált.19 A zsidók félig legális, félig illegális távozására azonban már az egyezmény előtt is volt mód (lásd lentebb). A többi csatlós országhoz hasonlóan a magyar zsidóság kivándorlását is leállították 1953 elején. Ekkor már a háromezer fős kontingensből 2790 fő elhagyta az országot, majd 1953 augusztusában a maradék 210 fő távozását is lehetővé tették.20 Az 1949—1954 közötti időszakban az egyezmény keretében távozó háromezer zsidó mellett további 8000 kivándorlási kérelmet nyújtottak be, amiből 2200 fő távozását engedélyezték, zömmel ugyancsak Izrael területére, a többi kérelmet elutasították.21 16 A magyar zsidóság 1945 utáni történetéről lásd Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In: Bibó István válogatott tanulmányai I —III. Szerk. Vida István - Nagy Endre. Bp. 1986. II. 621-797.; Svéd László: A magyar zsidóság és a hatalom, 1945-1955. Múltunk 38. (1993) 2-3. sz. 249-298., különösen: 249-252.; Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után 1939-1955. Bp. 1995., elsősorban: 90-109.; Karády Viktor: Túlélők és újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Bp. 2002. 113-140.; Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez 1948-1953. Levéltári Közlemények 75. (2004) 2. sz. 155-232., elsősorban: 157-159.; Erdei András: A magyarországi zsidóság migrációja (1945-1955). Beszélő 9. (2004) 4. sz. 69-78.; Győri Szabó Róbert: A kommunizmus és a zsidóság az 1945 utáni Magyarországon. Bp. 2009. 17 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) M-KS 276. f. MDP és MSZMP központi szervei. Magyar Dolgozók Pártja iratai (a továbbiakban: M-KS 276. f.) 54/25. ő. e. (1949. jan. 12.) 7. napirendi pont. 18 MNL OL XIX-J-1-k Külügyminisztérium vegyes admin iratok 1945—64 (a továbbiakban: XIX-J-1-k) Izrael-29/e-l 1.401/1949. Közli: SvédL.: A magyar zsidóság i. m. 270-273. és Szabó Cs.: Dokumentumok i. m. 211-214. 19 Stark T: Zsidóság a vészkorszakban i. m. 102.; Karády Ff: Túlélők és újrakezdők i. m. 132. 20 MNL OL M-KS 276. f. 53/131. ő. e. (1953. aug. 12.) 10. napirendi pont. 21 MNL OL M-KS 276. f. 53/164. ő. e. (1954. márc. 10.) 9. napirendi pont. 816
