Századok – 2022

2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik Péter: A kivándorlás és a magyar állampolgárság, 1948–1978

BENCSIK PÉTER Alapesetben tehát öt évi börtönnel sújtották, de lényegesen szigorúbb ítéletet is ki­szabhattak akkor (akár távollétében is), ha az elkövető a fegyveres erők tagja volt. Ezt egy titkos törvényerejű rendelet (1950. évi 26. tvr.)14 tette lehetővé. Eszerint, ha egy határőr vagy rendőr illegális határátkelést hajtott végre, vagy megkísérelte azt, életfogytiglani börtönt, sőt - fegyveres vagy csoportos elkövetés esetén - halálbün­tetést is ki lehetett szabni rá. Emellett még rokonaikat is tíz évi börtön fenyegette. Ha bizonyítani tudták, hogy a tervezett bűntettről nem volt tudomásuk, a jogalkotó „nagylelkűsége” révén legfeljebb öt év börtönre ítélhették őket.15 E titkos jogszabály alapján ítélték halálra és végezték ki 1951-ben Szűcs Sándor válogatott labdarúgót, aki az Újpesti Dózsa játékosaként rendőri állományban volt, és Ausztriába szökése előtt az embercsempész - valójában az ÁVH ügynöke - „jóindulatúan” rábeszélte, hogy vigye magával szolgálati fegyverét. 14 Ezen a sorszámon hivatalosan a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rendeletet hirdették ki. Az azonos számú titkos törvényerejű rendelet szövegét közli: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez I-V. Szerk. Solt Pál. Bp. 1992-1996. I. 296-297. (51. dokumentum). Minisztertanácsi előterjesztését lásd uo. IV. 524-528. (65. dokumentum). 15 Bencsik Péter: Tiltott határátlépések Magyarországon az 1950-es és 1960-as években. Archívnet 21. (2021) 6. sz. ( https://bit.ly/37VG7rl , letöltés 2022. márc. 28.). A határátlépés kriminalizálásának kér­déséről a korszakban lásd még Uő: Kelet és Nyugat között i. m. 334-340. A zsidók kivándorlása Legális kivándorlásra a háború után szinte csak a holokausztot túlélő zsidóságnak volt lehetősége — csakúgy, mint a Szovjetunióban és a többi csatlós államban. A szovjet, román és lengyel zsidóság jóval nagyobb számban és arányban távo­zott szülőföldjéről, mint a magyarországi. Sztálin eleinte abban bízott, hogy a palesztinai kivándorlás engedélyezésével baloldali, szovjetbarát állam jöhet létre a Közel-Keleten. Ráadásul Izrael az első arab-izraeli háborút is csak szovjet anyagi támogatással és csehszlovák fegyverekkel tudta megnyerni. A zsidó kivándorlás egészen 1952-ig továbbfolyt Kelet- és Közép-Európából, majd megindult Sztálin „anticionista” kampánya, aminek egyik következményeként a kivándorlást is megtiltották. A szovjet pártfőtitkár halála után, 1953-ban újra indult egy ekkor már jóval kisebb mértékű zsidó kivándorlás. A magyarországi, erősen asszimilálódott zsidók körében is erősödött a palesz­tinai kivándorlás gondolata. A háború alatt sokan elidegenedtek a magyar ál­lamtól annak antiszemita lépései miatt. A vészkorszak túlélői közül sokan szem­besültek családjuk elvesztésével, így emiatt is gyökértelennek érezték magukat. Becslések szerint az életben maradtak nagyjából egyharmada el akarta hagyni az országot. A kivándorlási vágyat erősítették a szórványos pogromok is (Miskolc, 815

Next

/
Thumbnails
Contents