Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik Péter: A kivándorlás és a magyar állampolgárság, 1948–1978
BENCSIK PÉTER mértékben Ausztráliát is. A kivándorlók száma a háború előttinek a töredékére esett vissza. A gazdasági világválság újabb akadályokat gördített az országukat elhagyni szándékozók elé — a legtöbb ország szigorúan korlátozta a bevándorlást. Mindezek következtében a kivándorlás elvesztette 1914 előtti gazdasági és társadalmi jelentőségét. Igény ugyan lett volna rá, de a megváltozott körülmények miatt jelentősen csökkent a távozók száma. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az 1909-es kivándorlási törvény hatályban maradt — igaz, kormány- és miniszteri rendeletekkel módosították azt.6 6 Bencsik Péter: A magyar úti okmányok története 1867-1945. Bp. 2003. 35-36., 78-84. 7 A két háború között Magyarországról kivándorló zsidók száma kb. 28 ezer fő volt. Többségük az 1920-as években hagyta el az országot. A korszak zsidó kivándorlásáról lásd Zsigmond Anna: A Tiszától a Hefer-völgyéig. Magyar zsidó kivándorlás Palesztinába az 1920-as és 1930-as években. Bp. 2020. 8 1939. évi XIII. te. a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. te. kiegészítéséről és módosításáról, 8. § (4) bekezdés. Az 1930-as években az ország elhagyásának fő mozgatórugója még mindig a külföldi munkavállalás lehetősége volt. Ennek hátterében leginkább az agrárszegénység és agrár-túlnépesedés állt, más okok még ekkor is csak kevésbé járultak hozzá. Az ilyen egyéb okok közé sorolható a zsidók üldözése is. Bár a zsidóság 1939 előtt valóban felülreprezentált volt a kivándorlók között,7 a zsidó lakosság többsége nem tudta és nem is feltétlenül akarta elhagyni az országot. A második világháború kitörésekor, 1939-ben a kivándorlást ismét megtiltották. A faji diszkrimináció miatti kivándorlás ekkor vehette volna igazán kezdetét, ám ezt a magyar kivándorlási tilalom mellett az is lehetetlenné tette, hogy a legtöbb európai (és azon kívüli) állam korlátozta vagy egyenesen tiltotta a zsidók bevándorlását. 1939-ben módosították az állampolgársági törvényt is, mégpedig úgy, hogy ettől kezdve megfosztható volt állampolgárságától az a személy, „aki az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megszegésével vagy kijátszásával külföldre távozik”.8 A törvény épp a háború kitörésének napján lépett hatályba. Bár a rendelkezés értelmezhető lett volna minden illegális határátlépésre is, a törvényalkotó feltehetően a tartósan távozókra, az illegálisan emigrálókra gondolt. Az állampolgárságtól való megfosztás azonban még az ő esetükben sem volt automatikus következmény, csak lehetőség. A második világháború utáni fejlemények A háború utáni kivándorlást elsősorban politikai motiváltság jellemzi. A Vörös Hadsereg és a formálódó kommunista uralom elől sokan menekültek Nyugatra, köztük valódi háborús bűnösök is. A „népi demokratikus” Magyarországra visszatérőket ezért szűrőtáborokban komoly politikai vizsgálat alá vonták, függetlenül 813
