Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik Péter: A kivándorlás és a magyar állampolgárság, 1948–1978
Bencsik Péter A KIVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG, 1948-1978* 2020 márciusában az Ausztrál Szövetségi Bíróság Melbourne-ben ítéletet hozott abban a keresetben, amelyet egy választópolgár nyújtott be az ausztrál pénzügyminiszter ellen, azt állítva, hogy Josh Frydenberg nemcsak ausztrál, hanem magyar állampolgár is. A hatályos ausztrál alkotmány értelmében kettős állampolgárok nem lehetnek parlamenti képviselők; a felperest az motiválta, hogy a bíróság ítélete alapján Frydenberg veszítse el képviselői mandátumát, ami feltehetően politikai karrierje végét is jelentette volna. A kereset arra hivatkozott, hogy az 1971. július 17-én Melbourne-ben született Frydenberg édesanyja, Strausz Erika 1949-ben (hatéves kisgyermekként, szüleivel együtt) hagyta el Magyarországot. Amennyiben Erika nem vesztette el állampolgárságát, akkor a magyar állampolgári jog szerint, amely a leszármazás, vagyis a „vér joga” (ius sanguinis) alapján áll (szemben az ausztrál „föld joga”, a ius soli elvével), évtizedekkel később született gyermekei is örökölték magyar állampolgárságát. A bíróság végül elutasította a keresetet, kimondva, hogy Frydenberg nem magyar állampolgár.1 1 Jeremy Gans: Game of Shells. How the communists saved Josh Frydenberg. (https://bit.ly/3PvjWF , letöltés 2022. márc. 28.) 2 Tomka Béla: Erőszak a történelemben: jelentések és hosszú távú trendek. Aetas 33. (2018) 3. sz. 171-176. Témánknak tehát nemcsak akadémikus, hanem praktikus jelentősége is van. Ennek ellenére a kérdéssel a szakirodalomban eddig csak érintőlegesen foglalkoztak. Célom az, hogy megvizsgáljam: mi volt a kapcsolat a kivándorlás és a magyar állampolgárság elvesztése között az 1945 utáni évtizedekben. Nem foglalkozom tehát az állampolgársági jog egészével, csak az állampolgárság elvesztésének kivándorlással összefüggő elemeivel. Nyilvánvaló jogi vonatkozásai mellett a kérdés az állam által alkalmazott (intézményes) erőszak vizsgálata szempontjából is fontos: az állampolgárság nem önkéntes elvesztése (megfosztás vagy kényszerített lemondás) ugyanis erőszaknak minősíthető, legalábbis a fogalom szélesebb értelmezése esetén, amely a fizikai mellett a pszichikai, a strukturális, a kulturális és a szimbolikus erőszakot is magába foglalja.2 * A tanulmány az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport (projektszám 0322107), illetve az NKFIH K 138048 számú pályázatának támogatásával készült. 811 SZÁZADOK 156. (2022) 4. SZÁM
