Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
Fazekas Csaba A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI A külföldi jár vány történeti szakirodalomban egyforma érdeklődéssel foglalkoznak a 19. század világméretű kolerajárványaival: az 1830-1832. évi első pusztító pandémia után az 1848-1849. éviekkel, majd az 1854-1855., 1865-1866., 1872- 1873. éviekkel úgyszintén. A magyar járvány történet-írással foglalkozó kutatók, történeti demográfusok is komoly figyelmet szentelnek ezeknek, kivéve éppen az 1848—1849. évi járványt. A történeti érdeklődésnek ez a sajátos hiánya érthető: a forradalom és szabadságharc eseményei mellett valóban kevésbé tűnik érdekesnek, hogy párhuzamosan egy világméretű kolerajárvány is zajlott.1 Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a téma iránt volt érdeklődés a magyar történetírásban már azelőtt is, hogy a 2020. évi koronavírus-pandémia ráirányította volna a figyelmet a történelem nagy járványainak kutatására. Az 1848-as új magyar állam, valamint a szabadságharc seregének egészségügyi intézményrendszerével több orvostörténeti munka is foglalkozott,2 Mádai Lajos többször újraközölt demográfiai számításai a kolerajárvány veszteségeiről máig meghatározóak,3 továbbá különösen fontosak az 1848-1849. évi kolera helytörténeti vonatkozásaira irányuló, anyakönyveket is feldolgozó esettanulmányok.4 Az 1848—1849. évi kolerajárvány 1 A külföldi történetírásban korábban épp ellentétes tendenciát figyelhetünk meg a járvány és az európai forradalmak kapcsolatáról, lásd például Richard J. Evans: Epidemics and Revolutions. Cholera in Nineteenth-Century Europe. Past and Present 120. (1988) 1. sz. 123-146., itt: 131. 2 Például Varga Endre: Az 1848—49. évi hadsereg egészségügyi szervezete. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád nyolcvanadik fordulójának ünnepére, 1933. október 7. Bp. 1933. 564-590.; Losonczy György: Az 1848-as honvédsereg eü. szolgálatának küzdelme a kolerajárvány ellen. Katonaorvosi Szemle 5. (1953) 9. sz. 822-830.; Szállási Árpád: Az 1848/49-es szabadságharc egészségügyi ellátása. Limes 6. (1993) 1. sz. 99-105.; Kapronczay Károly: A magyar szabadságharc egészségügyi szervezete, intézményi rendszerei. In: A természettudósok, a mérnökök, orvosok az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Szerk. Vámos Éva — Vámosné Vigyázó Lilly. Bp. 1999. 71—74. A vonatkozó tanulmányok kivonatolt, gyűjteménybe rendezett összeállítása: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Összeáll. Ács Tibor - Kapronczay Károly - Szállási Árpád. S. a. r. Gazda István. 2004. (https://bit.ly/3GVClvJ , letöltés 2021. jún. 12.) 3 Mádai Lajos: Kolerajárványok és az általános halandóság trendjei Európában a XIX. században. Demográfia 26. (1983) 2-3. sz. 330-35 L; Uő: Hat nagy kolerajárvány és a halandóság Magyarország dél-dunántúli régiójában a XIX. században. Demográfia 33. (1990) 1-2. sz. 58-95.; Uő: Az 1848-49-es szabadságharc és a kolera. Egészségtudomány 36. (1992) 97-109. 4 Jovin Slavko: Epidemija kolere u Vojvodini 1848-1849 godine. Növi Sad 1987.; Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz. In: Somogy megye múltjából. Szerk. Szili Ferenc. (A Somogy Megyei Levéltár évkönyve 27.) Kaposvár 1996. 113-143.; Gál Edina Tünde: Kolera a forradalom idején. Az 1848-1849-es kolerajárvány Kolozsváron és környékén. In: Közösség és identitás a Kárpát-medencében. Szerk. Fedinec Csilla - Szoták Szilvia. (Határhelyzetek 7.) Bp. 2014. 133-158. 81 SZÁZADOK 1^6. (2022) I. SZÁM
