Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ A londoni nagyköveti konferencia és eredményei A háború Montenegró 1912. október 8-ai hadüzenetével indult, és a Balkán Szövetség államai kezdettől fogva sikert sikerre halmoztak.150 A nagyhatalmak reakciója nem váratott sokáig magára. A francia külügyminiszter, Raymond Poincaré ugyan rögtön felvetette, hogy hívjanak össze egy konferenciát a vitás kérdések rendezésére,151 de ennek szükségességéről a nagyhatalmak egymás között meglehetősen hosszan egyeztettek. A háború és a status quo megváltozása az osztrák érdekeket veszélyeztette leginkább, azonban egy esetleges osztrák fellépést követően félő volt, hogy a mozgósítás orosz ellenreakciót vált ki, s így a háború továbbterjed. Ezt az oroszok is szerették volna elkerülni,152 ugyanis a balkáni kisállamok önállósodása az ő érdekeiket is sértette, ezért Oroszország - a többi nagyhatalomhoz hasonlóan - támogatta a tárgyalásos rendezést.153 Végül Edward Grey angol külügyminiszter főszervezésével 1912 decemberére megállapodtak abban, hogy a helyzet rendezésére nagyhatalmi konferenciát hívnak össze Londonba — a Balkán Szövetség és az Oszmán Birodalom béketárgyalásaival párhuzamosan.154 150 Jelavich Barbara: A Balkán története II. Bp. 1996. 90. 151 Miller, /..-The Concert of Europe i. m. 140. 152 Diószegi Z: A hatalmi politika i. m. 228. 153 Csaplár-Degovics K: Az albán nemzettévállás i. m. 284-285. 154 Hall, R. G.: The Balkan Wars i. m. 69-70. 155 Geheim. London, 1912. december 15. HHStA Politisches Achiv XII Türkei (a továbbiakban: PA XII) 397. 156 Gostentschnigg, K.: Wissenschaft i. m. 387. 157 Ezt bizonyítja San Giuliano külügyminiszter álláspontja, amelyet a Monarchia római nagykövete, Mérey Kajetán ismertetett. Eszerint, míg az észak-albán határ kijelölésnél a Monarchia határozott olasz támogatásra számíthat (mivel itt tudták Szerbia Adriához való kijutását meggátolni), addig a déli határoknál ez a határozottság már hiányzott. Mérey Kajetán számjeltávirata. Róma, 1912. dec. 3. HHStA PA XII 396. 158 Miller, J.: The Concert of Europe i. m. 152. A konferencián három, a nagyhatalmak érdekeit (is) jelentősen érintő kérdést tűztek napirendre: az önálló Albánia létrehozásának programját, Szerbiának az Adriához való hozzáférését, valamint az Egei-tengeren lévő szigetek sorsát.155 A három téma közül a Monarchia az első kettőben volt különösen érdekelt; egy területileg minél nagyobb, életképes Albánia létrehozása mellett érvelt és meg kívánta akadályozni Szerbia kijutását az Adriához.156 Ez utóbbi törekvését Olaszország egyértelműen támogatta, míg Albánia határait úgy kívánta meghúzni, hogy később befolyását kiterjeszthesse az új államra.157 A szerb szövetségesét támogató Oroszország ezzel szemben egy minél kisebb Albánia létrehozásában és egy adriai szerb kikötő megvalósításában volt érdekelt. Ezt a cári birodalom szövetségeseként Franciaország is támogatta.158 Nagy-Britannia és Németország 781
