Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) közvetítő álláspontra helyezkedett, utóbbi tette mindezt úgy, hogy egyben kívánta tartani a Hármas Szövetséget.159 159 Crampton, R. J.: The Hollow Detente i. m. 94. 160 Kritt, R. R: Die Londoner i. m. 41. 161 Franciaországot Paul Cambon, Németországot Karl Max Lichnowsky, Oroszországot Alexander von Beckendorff, Olaszországot Marquis Imperiali, a Monarchiát Albert von Mensdorff képviselte. Kritt, R. R: Die Londer i. m. 46. 162 Feljegyzés a Német Császárság bécsi nagykövetségéről. Ismeretlen szerző. Berlin, 1912. dec. 11. HHStA PAXIL 396. 163 Mensdorff beszámolója. Átirat. Bécs, 1912. dec. 15. HHStA PAXII 397. 164 Wladimir Freiherr Giesl von Gieslingen osztrák tábornok és diplomata, aki Ippenhez hasonlóan több balkáni konzulátuson dolgozott, elsősorban katonai attaséként, így ő is személyes tapasztalatain keresztül ismerte a balkáni viszonyokat. Életéről lásd Eduard Ritter von Steinitz: Zwei Jahrzehnte im Nahen Orient. Aufzeichnungen des Generals der Kavallerie Baron Wladimir Giesl. Berlin 1927. 165 Mensdorff számjeltávirata. London, 1912. dec. 20. Österreichisches Staatsarchiv, Archiv der Republik, Auswärtige Angelegenheiten, Neue Administrative Registratur, Fach 4, Serie A (Personalia), Ippen, Theodor. 166 Göderle, W: The Social Transformation i. m. 532. Az 1912. december 16-án kezdődő konferencia tárgyalásait Grey brit külügyminiszter elnökölte, de a rendezvény nélkülözte a szigorú formalitásokat.160 A másik öt nagyhatalom nagyköveti szinten képviseltette magát.161 Témánk szempontjából a tárgyalásokkal kapcsolatban az Osztrák—Magyar Monarchia szakértőire és tevékenységükre kell figyelnünk. A Monarchia szakmai érvekkel kívánta alátámasztani érdekeinek jogosságát a tárgyalásokon. (Ezt több korabeli dokumentum is megerősíti.) A konferencia előtt már úgy fogalmaztak Albánia határaival kapcsolatban, hogy a „szárazföldi határnál a földrajzi és etnikai szempontot a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni”.162 Ezek közül az etnikai szempontok alkalmazása volt hangsúlyosabb: „Albánia határainak biztosítása során arra kell törekedni, hogy egyetlen albán lakta terület se legyen elválasztva tőlük.”163 A tudományos-szakmai érvek előtérbe kerülése indokolta Theodor Ippen és Wladimir Freiherr Giesl von Gieslingen164 (1860—1936) jelenlétét, akik a helyszínen segítették Albert von Mensdorff-Pouilly-Dietrichstein (1861—1945) nagykövet munkáját. A nagykövet már rögtön a konferencia megnyitása után kérvényezte külügyminiszterétől, hogy Ippen és Giesl a karácsonyi szünetben is Londonban maradhasson, mert szüksége volt a háttérmunkában szakértelmükre.165 Olyanokra kívánt tehát munkájában támaszkodni, akik külügyi dolgozók voltak, ismerték a térképszerkesztés menetét, vagy földrajzi képzettséggel (is) rendelkeztek (amit a Konzuli Akadémián is szerezhettek), esetleg saját tereptapasztalataik is voltak. (A Monarchia esetében olyan szakértők dolgoztak a kérdésen, akik a Monarchiáért és egyben saját karrierjükért is munkálkodtak,166 szemben 782
