Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) azonban mégiscsak kijelölték ezek egymással folytatott politikájának határait, így az első Balkán-háború hírére az európai béke fenntartása érdekében az ellentéteket egy nagyhatalmi konferencián igyekeztek feloldani, ahol a Monarchia végsősoron számíthatott német és olasz szövetségesének támogatására. Magyar szempontból a birodalmi külpolitika céljainak támogatása mindig attól függött, hogy az adott külpolitikai lépés mennyiben szolgálta a dualizmus államrendszerét.143 A századfordulón — a tudományos kutatásokhoz hasonlóan — a magyar politikai életben is felerősödött a Balkán iránti érdeklődés. Ez elsősorban a német és az olasz szövetséges kritizálásában jelent meg, mivel ezek veszélyeztették leginkább a magyar kereskedelmi érdekek érvényesülését a régióban.144 A magyar kormányzat az első Balkán-háború idején támogatta a Külügyminisztérium terveit, míg a második alatt már komoly kritikákat fogalmazott meg, aminek a román befolyás növekedésétől való félelem volt az alapja.145 143 Diószegi I.: Az Osztrák-Magyar Monarchia i. m. 182. 144 Uo. 189. 145 Uo. 194. 146 Somogyi É.: Modern bürokrácia i. m. 6. 147 Gostentschnigg, K: Wissenschaft i. m. 428. 148 Demeter Gábor: Külpolitikai alternatívák: a magyar politikai elit (Burián, Thallóczy, Tisza) véleménye a balkáni kérdés rendezéséről 1912-1915 között. Hadtörténeti Közlemények 130. (2017) 361. 149 Somogyi É.: Hagyomány és átalakulás i. m. 119. A magyar fél a közös minisztertanácson adhatott hivatalosan hangot véleményének, ahol a magyar miniszterelnök képviselte az országot.146 Itt a közvéleményre is hivatkozhatott érvelésében. A korszak földrajzának közvéleményt befolyásoló szerepe tehát elvileg itt érvényesülhetett volna — a gyakorlatban azonban ennek hatása nyilvánvalóan csekély volt. A magyar szemlélet közvetítésében ennél sokkal direktebb szerepe volt a magasrangú közszereplők lobbitevékenységének. Ebben Thallóczy Lajos kapott főszerepet, aki jelentős politikai döntéseknél volt tanácsadó, s olyan személyekkel áll kapcsolatban, mint például az események középpontjában lévő Ippen.147 így véleményét a legfelsőbb szinten is meghallgatták. Thallóczy a közös birodalom eszméjét védelmezve a magyar érdekek mellett kardoskodott, azaz egy határozott, balkáni érdekeket védelmező külpolitikát követelt, Burián Istvánhoz hasonlóan.148 (A magyarok ekkor már a közös minisztériumokban is jelentős számban voltak jelen, nemritkán magas pozíciókban. 1913-ban például a balkáni ügyosztály vezetője is magyar volt.)149 780