Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ Az első Balkán-háborút lezáró tárgyalások Az első Balkán-háború kirobbanásának (1912. október 13.) több oka volt.130 Egyrészt jelentősen megerősödött a térségben a nacionalizmus,131 és a kisállamok a modern tömeghadseregek felállításával nyomatékosítani is tudták politikai igényeiket.132 A helyzetet méginkább súlyosbította, hogy az Oszmán Birodalom végletesen meggyengült,133 amitől a balkáni országok vérszemet kaptak. Ezek ekkor már imperialista alapon, nagyhatalmi módon politizáltak saját környezetükben, hiszen az egymással szomszédos kis országok a másik rovására kívántak terjeszkedni. Ennek a terjeszkedésnek a jogosságát pedig a nagyhatalmak gyarmatosításkor használt érvrendszerének megfelelő indokokkal magyarázták.134 Ráadásul a nemzetközi politikai életet meghatározó két nagyhatalmi blokk is rivalizálni kezdett egymással a térségben. 130 OrmosM. — Majoros L: Európa a nemzetközi i. m. 202. 131 E. Turczynski: Osterreich-Ungarn und Südosteuropa während der Balkankriege. Balkan Studies 5. (1964) 1. sz. 12. 132 Csaplár-Degovics K: Az első világháború i. m. 349. 133 Robert R. Kritt: Die Londoner Botschafter Konferenz 1912-1913. Wien 1960. 17. 134 Demeter Gábor: Kisállami törekvések és nagyhatalmi érdekek a Balkán-háborúk idején, 1912-1913. Debrecen 2005. 26. 135 Deusch, E.: Die effektiven Konsuln i. m. 22-31. 136 Gostentschnigg, K.: Wissenschaft i. m. 12. 137 Demeter G.: K modernizációtól i. m. 100. 138 Diószegi I.: Az Osztrák-Magyar Monarchia i. m. 115-118. 139 Demeter G. : A modernizációtól i. m. 101-106. 140 Turczynski, E.: Österreich-Ungarn i. m. 22. 141 Gostentschnigg, K.: Wissenschaft i. m. 299. 142 James Miller: The Concert of Europe in the first Balkan War 1912-1913. H. n. 1969. 158. A Monarchia balkáni törekvései viszonylag könnyen összefoglalhatók: a megszerzett befolyás megtartása, illetve továbbnövelése. Ennek voltak politikai-kulturális aspektusai is, amelyek közül kiemelendő a sűrű konzuli hálózat kiépítése,135 a kutatások támogatása és az ezeken alapuló nemzetépítési kísérletek.136 Mindenképpen meg kívánta erősíteni nyugat-balkáni befolyását, amelynek fontos eleme volt az 1908-as annexió és egy önálló Albánia létrehozása. A végső cél pedig egy Szalonikiig terjedő osztrák—magyar érdekszféra kialakítása volt.137 Gazdasági szempontból szintén a mai görög kikötőváros elérése volt a végcél. Ennek érdekében a Monarchia több eszközt is felhasznált, amelyek közül kiemelendő az 1906-ban kezdődő vámháború Szerbiával,138 a tervezett és részben megvalósult vasúti beruházások,139 illetve a térségbe áramló hitelek és egyéb befektetések.140 A Monarchia törekvéseit azonban nemcsak Oroszország, a hagyományos balkáni rivális, hanem a francia és német befektetések,141 illetve az egységes Olaszország külpolitikai tervei is nehezítették.142 A szövetségi rendszerek 779
