Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) Császári és Királyi Földrajzi Társaságban (Kaiserlich-Königliche Geographische Gesellschaft) is. 120 Érdeklődésének középpontjában az albánok lakta terület állt, amelyet utazásainak és skhodrai (scutari)121 konzulátusi munkájának köszönhetően személyesen is jól ismert.122 Több tudományos igényű munkát készített a területről, ezek közül a Kosovo-Novibazar. Eine Studie von Theodor IppenTM című tartalmazza a legtöbb olyan megállapítást, amely későbbi diplomáciai munkája során is előkerült. Ez ugyanis azzal a térséggel foglalkozik, amely az 1912—1913-as londoni nagyköveti konferencián épp a legvitatottabb területek közé tartozott. 120 Uo. 14. 121 A balkáni városneveket mai formájukban, illetve zárójelben a forrásokban használt alakjukban adom meg. 122 Deusch, E.: Die effektiven Konsuln i. m. 358-359. 123 Theodor Ippen: Kosovo-Novibazar (Das alte Rascien). Eine Studie von Theodor Ippen. Wien 1892. 124 Csaplár-Degovics K.: Thallóczy Lajos i. m. 170-171 125 Erről lásd bővebben: Csaplár-Degovics K: Az albán nemzettévallás i. m. 173-197. 126 Theodor Ippen Thallóczy Lajoshoz. Scutari 1892. OSZK Kt. Fond XI/472. 127 Gostentschnigg, K: Wissenschaft i. m. 333-338. 128 Uo. 171. 129 Wernicke, A.: Theodor Anton Ippen i. m. 16. A fenti tanulmány az első publikációja volt, amelyet még több hasonló munka követett, különösen 1898 után. Ennek fő oka a Monarchia 1898-as albán „akciótervének” megindítása volt, amelynek az ötlete magától Ippentől származott, megvalósítását pedig Thallóczy és Alfred Rappaport segítette. 124 Az akciótervnek az volt a lényege (Thallóczy azon alapvetéséből kiindulva, miszerint a balkáni államok önmagukat a középkori történelmük alapján legitimálják), hogy meg kell teremteni az egységes albán nemzettudatot - a középkori eredetre építve.125 Eredetileg Ippen kereste meg levélben Thallóczyt 1892-ben, hogy beszámoljon neki a régióban tett utazásairól,126 majd ezt követően is kapcsolatban maradtak. A kapcsolattartás főleg az 1898-as évben élénkült meg, mert az albán akcióterv keretében tervbe vették egy történelemkönyv megírását is, amely feladat később Thallóczyra hárult. Emellett elhatározták egy Albanie című folyóirat kiadását is,127 melynek terjesztését Ippenre bízták, tartalmát pedig Bécsben szerkesztették. Goluchowski külügyminiszter kérésére azonban a programot úgy kivitelezték, hogy azt hivatalosan ne lehessen Bécshez kötni, mert egy ilyen hátterű lap fenntartása és támogatása kényelmetlenül érintette volna a Külügyminisztériumot.128 Ippent karrierje végül 1909-ben Londonba szólította, ahol a Monarchia főkonzuljaként a kereskedelmi ügyekért volt felelős.129 Amikor tehát az 1912-ben kirobbant Balkán-konfliktust a nagyhatalmak egy Londonban rendezett konferencián kívánták megoldani, Ippen már a helyszínen volt. 778
