Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ élet központjaivá.45 Ez megteremtette az osztrák területeken a Balkánnal foglalkozó tudományos élet intézményi hátterét. A folyamat a kiegyezés után a magyar területeken is végbement, így mindkét birodalomfélben megindult az intézményesült Balkán-kutatás.46 A magyar fél lemaradása azonban mindvégig megmaradt, amit jól szemléltet, hogy amikor a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia 1899-ban megnyitotta kapuit, Bécs már a Balkán-kutatás európai központjának számított.47 Az intézményekben mindenekelőtt a nyelvészeti és a történelmi kutatások jelentősége emelhető ki, bár utóbbi gyakran összefonódott a földrajziakkal is, ami miatt e kettőt nehéz egymástól elválasztani. Ez azonban nemcsak a két tudományterület rokon volta miatt alakult így, hanem sokszor a kutatók személyéből is fakadt. A korszak neves Balkán-kutatói közül ugyanis többen nem csak egyetlen tudományterületnek szentelték az életüket. 45 Gostentschnigg, K: Wissenschaft i. m. 66-67. 46 Ábrahám Barna: A Balkán képe a 19-20. századi magyar geopolitikai és tudományos gondolkodásban. Regio 18. (2007) 2. sz. 53. 47 Oliver Jens Schmitt: Balkanforschung an der Universität Wien. In: Reichweiten und Außensichten. Hrsg. Margarete Grander - Thomas König. Wien 2015. 61. 48 Gostentschnigg, K: Wissenschaft i. m. 12. 49 A tudományos élet és a politikai lépések összefonódására lásd Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről. Levéltári Közlemények 81. (2010) 167-189.; Dán Károly: Kállay Béni és a magyar imperializmus. Egy bátortalan kísérlet maradványai. Aetas 15. (2000) 1-2. sz. 220-248. Az Osztrák—Magyar Monarchia külpolitikai vonalvezetéséből adódóan Albánia a tudományos életben is megkülönböztetett figyelmet kapott. Az 1870-es évek végétől ugyanis a Monarchia kapcsolata a szomszédos délszláv államokkal folyamatosan romlott, így szüksége volt egy stratégiailag kiváló helyen fekvő, hozzá hű állam szövetségére a félszigeten.48 Fontos területnek számított még Dalmácia is, ahol az olasz befolyás megjelenése miatt szükséges volt az ott élőkben a birodalomhoz való tartozás tudatának erősítése, valamint Bosznia, ahol a szláv törekvések ellensúlyozására törekedtek — különösen 1908 után.49 Ezek a megállapítások ki is jelölik a korszak régióra irányuló földrajzi kutatásainak fő irányait. A magyar kutatók ezen kívül a századfordulón kibontakozó magyar birodalmi gondolat jegyében további területekre is kiterjesztették vizsgálataikat — a földrajz és a politika határait gyakran összemosva. A diplomácia és a földrajz találkozása A diplomácia és a földrajz kapcsolatát a korszakban (elsősorban Kurt Gostentschniggnek a Pierre Bourdieu praxeológiáját felhasználó és a Monarchia albanológiáját különböző „mezők” feltárásával értelmezni próbáló könyvére támaszkodva és 769