Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) azt továbbgondolva)50 három területen érdemes vizsgálnunk. Egyrészt a földrajzzal hivatásszerűen foglalkozók népszerűsítő tevékenységén keresztül a közvélemény befolyásolásában, ami természetesen hatással lehetett a napi politikára és így áttételesen a diplomáciára is. Másrészt a különböző diplomáciai szolgálatot teljesítők földrajzi ismeretein keresztül, amiben főszerepet kaptak egyes intézmények, amelyek a külföldi szolgálatra készítették fel a kiválasztottakat. Végül pedig az egyes személyek tevékenységén és a különböző kapcsolati hálók rendszerén keresztül. 50 Gostentschnigg munkájáról bővebben Kisling Zénó: Az Osztrák-Magyar Monarchia hatalmi törekvései Albániában. ( https://bit.ly/3OKmd2N , letöltés 2021. jún. 18.) 51 Ez alól Fiume esete kivétel, amelynek magyar érdekek szerinti fejlesztése fontos vágyálom volt, és végül sikerrel járt. Ennek a folyamatnak a politikai változásait lásd Ordasi Agnes: A magyar kormány Fiume-politikája a századfordulón. Mediterrán és Balkán Fórum 9. (2016) 3-4. sz. 2-15. Gazdasági- és infrastrukturális fejlődésének megismerésére lásd Pelles Márton — Zsigmond Gábor: Egy sikeres magyar közlekedés- és gazdasági-fejlesztési beruházás. Közlekedés- és technikatörténeti Szemle 2. (2019) 70-95. 52 Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! A magyar turanizmus története. Bp. 2016. 46. 53 Bertényi I: A „magyar birodalomi gondolatról” i. m. 53. A földrajz és a nagyközönség kapcsolata A három terület közül talán az első a legszerteágazóbb, emiatt ezt a legnehezebb megfelelő kritikai szemlélettel vizsgálni, illetve megállapítani a hatását a mindennapi diplomáciára. Ennek a területnek leginkább a vágyak megfogalmazásában volt szerepe, illetve politikai nyomásgyakorlásra is alkalmas lehetett a nagyközönség befolyásolásán keresztül. Az események alakítására ebből kifolyólag csak kis mértékben tudott hatni. Ezt az is alátámasztja, hogy a történelem végül a legkevésbé sem alakult úgy, ahogy ezek a nagyközönségnek szánt, gyakran a tudományosság határán túllépő munkák fogalmaztak.51 Arra azonban a kutatás során jól használhatók, hogy bemutassák egy-egy állam végső célkitűzéseit, és így a későbbi döntéshozatal vizsgálatánál segíthetnek értékelni az elért diplomáciai eredményeket. A Monarchia magyar területén két szervezet vizsgálatával lehet a legjobban feltárni a földrajz és a nagyközönség egykori kapcsolatát: a Magyar Földrajzi Társaság tevékenységén és annak kiadványában, a Földrajzi Közleményeken megjelent publikációkon, valamint a kelet iránti érdeklődés századfordulós csúcsszervezetének, a magyar Turáni Társaságnak a működésén keresztül. Mindkettőre hatással volt az 1900-as években népszerű magyar birodalmi gondolat, amely „Kelet-szemléletnek [...] nem a gyarmatosítás volt a célja, hanem a néprokonsági alapon új, politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok szövése”, de magyar szupremáciával,52 és amelyhez a dualizmus államrendszere adta azt a politikai keretet, amelyben „a magyarok igazi birodalmi gondolata ennek a Habsburg Monarchiának a magyar nemzeti érdekek megvalósítására történő felhasználása volt”.53 770
