Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
UMBRAI LAURA 3 üveges, 2 kántor, 1 rabbinus, és az utóbbi időben egy nagyon érdekes konkurenst is kaptunk Herczberger ékszerész személyében, akinek 4 üzlete is van. A közönség ennek köszönheti, hogy a hús ára nem nagy, de rossz húst kap.”80 években is követelték a céhek visszaállítását. Dr. Sidó Zoltán: A közélelmezés. Városi Szemle 6. (1913) 1407-1433., itt: 1409.; Pártényi J.: A budapesti i. m. 2.; Katus L.: A modern Magyarország i. m. 403. 80 Enquête i. m. 49. 81 Uo. 26. 82 Budapestet megelőzve - nem számolva a korábbi alapítású és a 19. században már nem működő elődökkel - csak Kolozsvár (1866) és Sopron (1869) büszkélkedhetett vágóhíddal. Laky Dezső: A községi üzemek jelentősége a magyar városok háztartásában. Közgazdasági Szemle 41. (1917) 58. kötet 503-537., itt: 518. 83 1872-ben a pesti marhaközvágóhíd megnyitásával egyidejűleg kimondták a vágáskényszert is. Budapest ezáltal tudta a közvágóhídra irányítani a fővárosba érkező összes szarvasmarhát és biztosítani az ottani állatorvosi ellenőrzést. Természetesen a vágáskényszer kimondása a beruházás költségeinek megtérülését is biztosította, amire kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett a város. Éppen ezért a vágódíjakat a városba behozott hús után is le kellett róni. A közvágóhídi, állatvásári és vásárcsarnoki díjak emeléséről szóló előterjesztés a közélelmezési bizottság ülésén. Fővárosi Közlöny, 1917. június 12. 1108.; Umbrai L.: Mit evett i. m. 274-275. 84 1850-ben az akkor 97 céhtagból húsznak saját vágóhídja volt, ezért a többiek náluk vágattak. Az 1861-es rendelet hozzájárult a mészárosok közötti erős differenciálódáshoz, hiszen azok, akik rendelkeztek vágóhídi engedéllyel, komoly gazdasági előnyre tettek szert. Az így meggazdagodott, tőkeerős mészárosok közül sokan városi képviselők lettek. Dr. Sidó L.: A közélelmezés i. m. 1410.; Török Pál: Pest-Buda 1850-ben. Városi Szemle 29. (1943) 1-35., 161-189., 321-351., itt: 329.; Dr. Basch Imre: Budapest községi üzemei. Városi Szemle 5. (1912) 190-230., itt: 204. 85 A 1896-ban alapított vásárpénztárt fennállásának 11. évében a főváros megváltotta, megalakítva a saját részvénytársaságát Budapesti Allatvásári Vásárpénztár Rt. elnevezés alatt. A BAVPRT részvényeinek 55%-a a székesfőváros tulajdonában maradt, a fennmaradó részt pedig az érdekelt iparosok között értékesítette. A belügyminiszter leirata a BAVPRT megalakítása ügyében hozott 1500/1907. kgy.sz. határozat jóváhagyása tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1908. január 14. I. melléklet 4.; Schmitterer Imre: Schmitterer Imre pótemlékirata a székesfőváros közélelmezését fenyegető veszélyről a Belügy- és Földművelésügyi Miniszter Urakhoz. Bp. 1907. 6.; A fővárosi marhavásár vásárpénztár, esetleg bankfiók felállításának kérdése. Fővárosi Közlöny, 1892. március 29. 1. A közvágóhíd felállításával együtt bevezetett vágási díjak is növelték a mészárosok terheit, ami negatívan hatott a város húsárviszonyaira. Korábban, amíg a mészárosoknak saját vágóhídjaik voltak, vagy rosszabb esetben többen összeállva béreltek közösen egyet, a (vevőikre továbbhárított) költségek a tizedét tették ki a jóval modernebb, kényelmesebb és több szolgáltatást nyújtó közvágóhídon fizetendő díjakénak.81 Az utolsó magánvágóhidakat az 1872-es marha közvágóhíd felállításakor zárták be.82 1861-től már nem adtak ki új vágóhíd-engedélyt, így a következő évtizedben a vágáskényszer bevezetéséig83 a még meglévő 32 magánvágóhídra korlátozódott a feladat ellátása.84 A mészárosok többségének helyzetét a már említett tőkehiány eleve meghatározta, hiszen nem tudtak nagyobb készleteket tartani, illetőleg csak hitel felvételével váltak képessé a heti húskészlet megvásárlására. Ezekre a problémákra nyújtott megoldást a vásárpénztár megalapítása.85 Bár olyan is volt, aki éppen a kibővült hitellehetőséggel magyarázta a mészárosok megváltozott, „léha 759
