Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
MIÉRT LETT LÓMÉSZÁROS A FŐVÁROS? a marha piaci árát közvetlenül nem befolyásolta, mégis megtette a hatását, legalábbis a mészárosok többek között ezzel magyarázták a marhakereskedők bécsi irányválasztását.50 Budapesten ugyanis ez éppen fordítva volt szokásban. Itt a mészárosok hozták be még a marhavásár hőskorában, vagyis jóval a fővárosi marhavágóhíd és -vásár 1872-es megalapítása előtt azt a gyakorlatot, hogy a fogyasztási adót, amit ők tartoztak fizetni, már előre levonták a marha vételárából, ami nem tette éppen vonzóbbá a pesti üzletkötést.51 50 A fővárosi közélelmezési bizottság által a húskereskedelemre vonatkozólag tartott Enquête. Bp. 1880.5-6. 51 A furcsaság abból a helyzetből eredt, hogy a budapesti marhavásár a vámvonalon kívül helyezkedett el, tehát a megkötött üzlet után a mészárosnak a fogyasztási adó lerovása mellett még át kellett vinnie azon az állatot. Ezt a visszás helyzetet majd az 1890-es évek elején szünteti meg a tanács. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a közvágóhídon a vesztegvásár céljára istálló építése ügyében. Fővárosi Közlöny, 1895. december 10. 7.; Matuska előterjesztése a marhavásártéri szabályrendelet változtatása tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1893. január 24. 3.; Matuska Alajos: Előterjesztés Budapest főváros közélelmezése tárgyában. Bp. 1883. 43.; Umbrai L.: Aki veszített i. m. 231-233. 52 A közélelmezés szervezése i. m. 8. 53 A budapesti bizományosoknak, illetőleg az ügynökeiknek, rossz hírük ellenére vitathatatlanul fontos szerepük volt a marhavásáron. Az ügynökök legtöbbször már vidéken leelőlegezték vagy ki is fizették az árut. A bizományosok közvetítő tevékenysége nélkül a gazdák sokszor csak több napi, folyamatos költségeket termelő várakozás után tudták az árujukat értékesíteni. Ez a tenyésztők rizikóját jelentősen megnövelte, amit a bizományosok némi ellenszolgáltatás fejében átvállaltak. A bizományosok nagy korszaka (Braun József és Gyula, Gróf Lajos, Bauer Mór és Mihály, Witz Mór, Frank és tsa., Neubauer Ármin, valamint Kohn Samu) egyébként majd a 20. század elején jött el, épp a város egyre növekvő húsigénye miatt. 1910-ben így beszéltek a közgyűlésen a közvetítő szerepükről: „a bizományosoknak 200 olyan emberük van, akik ellepik az egész országot, és horribilis konkurenciát csinálnak [...] a bizományosok éppen azzal idézik elő a drágaságot, hogy embereiket vidékre szétküldik, akik hasra ütésre vásárolnak, és az árakat odakint felverik”. Gundel János hozzászólása a vágóhídi vitához. Fővárosi Közlöny, 1893. január 13. 3.; Tomka Emil hozzászólása élelmiszerdrágaság ügyében. Fővárosi Közlöny, 1907. február. 1. 219.; A húsdrágaság kérdésében a Budapest Székesfőváros által tartott szakértekezlet - Leszlauer Gyula hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1910. december 23. melléklet 33-34. 54 Enquête i. m. 19-20. Bár 1861-ben Pesten is született már döntés egy húskassza megalapításáról, az végül nem kapta meg a kormányzati hozzájárulást. Ezzel egy időben Bécsben már működött a Fleisch A bécsi vásár kiszámíthatóságát az ottani precíz árjegyzés is növelte, melynek segítségével mind a tenyésztő, mind a vásárló hiteles információkhoz juthatott legalább az előző heti felhozatallal kapcsolatban. Ezt a biztonságérzetet a budapesti vásár a marhakereskedők tapasztalatai szerint egyáltalán nem adta meg, hiszen az itteni árjegyzés felületes volt, és sok esetben bizonytalan forrásokon alapult.52 De nemcsak a felvásárlási árak voltak kedvezőbbek Bécsben, a rendelkezésre álló, szinte korlátlan hitel is segítette az üzletkötést. ,,[T] együk fel, hogy az ember Nagyváradon vesz két partie marhát, hát még akar venni, hogy Budapestre felhozza, fordul tehát egy itteni ügynökhöz,53 de ez már le van foglalva egy másik kereskedő által, mert már másnak adott 15 000 frt-ot, hogy vegyen valakitől hizlalt marhát. így hát az ember kénytelen Bécsbe menni, mert a bécsi ügynöknél elég pénz áll a rendelkezésre, ha 100 000 frt. kell, azt is megkapja olcsó pénzen.”54 752
