Századok – 2022

2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején

UMBRAI LAURA élelmiszerdrágulás mögött.17 A városi lakosság (különösen igaz ez a budapestiek­re), az általános áremelkedéshez képest jelentősen kisebb javulást mutató jövede­lemviszonyai ellenére, még mindig jóval nagyobb összegeket áldozott hús vásár­lásra, mint az egyéb élelmiszer-féleségek beszerzésére. A társadalom széles köreit érintő és érdeklő, már-már pánikot és társadalmi megmozdulást okozó „drága­sági kérdés” ezért csoportosult a hús áremelkedése köré. Részben ezzel magya­rázható, hogy Budapestet a világ legdrágább városának kiáltották ki az itt élők.18 kimutatható a minél nagyobb arányban történő húsfogyasztásra való törekedés. Bódy Zs.: Polgárok és munkások i. m. 191.; Bódy Zs.: A fogyasztás igénye i. m. 379-382. 17 Szőnyi számításai szerint 1897-hez képest a húsfélék (a sertés, a marha és a borjú) 50%-os drágulást mutattak 1912-ben, a zsír ára 54%-ot emelkedett, a kevésbé kedvelt baromfi 87%-ot, a tojás 43%-ot, míg a kenyérfélék 30%-ot, szemben a népélelmezésben legalább ilyen fontos szerepet játszó burgonya 114%-os áremelkedésével. Szőnyi Gy: A fővárosi i. m. 15. 18 Havas Rezső interpellációja. Fővárosi Közlöny, 1910. február 4. 244. 19 1904-ben például Ziegler Nándor, a vásárcsarnok igazgatója szerint 1 kg pecsenyehús ára Buda­pesten 112, Bécsben 120, Sopronban 200, Miskolcon 160, Kassán 144, Kolozsváron 168, Baján és Kecskeméten 128 fillér volt. A borjú Budapesten 116, Bécsben 72, a sertés ugyanezekben a városok­ban 134, illetve 140, a zsír: 131, illetve 127, Sopronban 160, a vaj pedig Budapesten 210, Bécsben 220 fillérbe került. A Közgazdasági és Közélelmezési Bizottmány ülése. Fővárosi Közlöny, 1904. április 26. 549.; A vásárcsarnok igazgatójának jelentése a bécsi és budapesti piaci árak összehasonlításáról. Fővárosi Közlöny, 1905. április 28. melléklet 1—4. 20 Bécs élelmezésviszonyairól és az azt befolyásoló tényezőkről bővebben lásd Die Versorgung Wiens 1829-1913. Neue Forschungsergebnisse auf Grundlage der Wiener Verzehrungssteuer. Hrsg. Friedrich Hauer. Innsbruck—Wien—Bozen 2014. 21 Ennek magyarázatát lásd Katus L.: A modern Magyarország i.m. 412. A Thirring Gusztávra hivat­kozó tanulmány a 20. század első évtizedére számítva már a budapesti 40,9%-os sertéshúsdrágulással szemben Berlinben csak 10,7, Bécsben 38,4, Párizsban pedig 26,3% emelkedést mutatott ki. Tonelli S. — Wolff V: Adalékoki. m. 590.; A húsdrágaság kérdésében a Budapest székesfőváros által tartott szakértekezlet. Fővárosi Közlöny, 1910. december 23. 19. 22 Az egy főre eső éves húsfogyasztásban tapasztalható csökkenő tendencia már korábban is megmutat­kozott, hiszen amíg 1876-ban még 61,3 kg-ról beszélhetünk, addig 1881-ben már csak 52,6, 1886-ban 58,3, 1891-ben pedig 55,7 kg-ról. Bihari Károly: Az élelmiszerek drágasága. Bp. 1910. 20. Ezt a ten­denciát egyedül az 1896-os 63 kg-os eredmény törte meg. Az akkori kiemelkedő húsfogyasztást speciális tényezők (a marhavásár exporttevékenységének megnövekedése és a kőbányai kiviteli-sertéspiac bedőlése miatt a budapesti piacon megjelenő sertés-túlkínálat) időszakos fennállása magyarázta. Az európai nagy­városok fejenkénti húsfogyasztásáról 1895-ből rendelkezünk adatokkal. Ekkor Budapesten 55,6 kg volt az egy főre eső éves húsfogyasztás, míg Berlinben 76, Brémában 61, Boroszlóban 43, Chemnitzben 51, Budapest húsárai ugyan valóban nagyon magasak voltak, de a Monarchiában, sőt még Magyarországon is akadtak ennél drágább árfekvésű települések.19 Bécs árai például a Magyarországról származó bőséges árufelhozatal ellenére is magasab­bak voltak, ami az osztrák főváros lakosságának nagyobb fizetőképes keresletével is magyarázható.20 A legtöbb európai nagyvárosban azonban kétség kívül alacso­nyabbak voltak a húsárak, tehát a kortársak valóban jól érzékelték: a Monarchiában magasak az árak és jobban is nőnek, mint máshol Európában.21 Az élelmiszerárak­nál is többet mond azonban az életszínvonal tényleges alakulásáról, ha ismerjük az egy főre eső elfogyasztott mennyiséget az egyes cikkekből.22 (1. táblázat) 743

Next

/
Thumbnails
Contents