Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
MIÉRT LETT LÓMÉSZÁROS A FŐVÁROS? 1. táblázat Budapest egy főre eső húsfogyasztása (kg/év) Év Egy főre eső húsmennyiség (kg) 1901 52,1 1902 49,6 1903 48,1 1904 45,0 1905 47,5 1906 44,7 1907 44,7 1908 49,4 1909 50,7 1910 49,8 1911 48,3 1912 50,6 Forrás: Dr. Buziássy Károly: Budapest húsfogyasztása. (Budapesti Statisztikai Közlemények 69/3) Bp. 1933. 16. A magas árak problémája nem volt újkeletű jelenség Budapesten sem. A kérdés igen hamar felkeltette a különböző szakirányú szervezetek, intézmények figyelmét.23 A húsár növekedésének okait vizsgáló első szakértekezletet 1874-ben hívták össze az érdekelt iparszervezetek. (Már ezen a tárgyaláson is tevékenyen részt vett Matuska Alajos, akinek a nevéhez fűződött a következő évtizedben a város közélelmezési adminisztrációjának megszervezése.) Az 1879-ben már egyértelműen a főváros kezdeményezésére összehívott értekezletet az állami és fővárosi tisztviselők, vasúti és gőzhajózási társaságok, a kereskedelemi és iparkamarák képviselőinek bevonásával rendezték meg. Ettől kezdve egészen 1912-ig egymást követték a városban a hasonló témájú „drágasági értekezletek” (ilyet rendeztek például az 1904., 1908., 1910. és 1912. években). Az Országos Iparegyesület pedig 1910-ben a drágasági kérdés tárgyalása és megoldása céljából kiírta a Kornfeld-pályázatát, melyen sikeresen indult a tanulmányban többször idézett Bihari Károly is.24 Düsseldorfban 54,6, Frankfurt am Mainban 64, Kiéiben 73,8, Kölnben 55,2, Königsbergben 45,3, Lipcsében 59,7 Magdeburgban 57, Nürnbergben 63,7, Strassburgban 59,6, Stuttgartban 66, Wiesbadenben 102, Párizsban 77 kg. Ha egy jómódú német várost az összehasonlítás céljából kiemelünk, hosszútávon ott is visszaesést mutatnak a fogyasztási adatok. Csakhogy Münchenben jóval magasabbról indultak az eredeti számok: amíg 1881-ben 94,8 kg-ot ért el az átlag húsfogyasztás, 1886-ben már csak 90 kg-ot, 1891-ben 82,7, 1896-ban 82,3, 1901-ben pedig 78,5 kg-ot. Bihari K: Az élelmiszerek i. m. 17-20. 23 A székesfőváros és a kormányzat mellett az Országos Ipartestület, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Statisztikai Hivatal is rendszeresen foglalkozott a kérdéssel. Kövér Gy: Növekedés i. m. 17. 24 A szakirodalom eddig ezeket a drágasági értekezleteket szinte csak a gabonakérdés kapcsán tárgyalta, de az anyag legalább ilyen érdekes dokumentumnak tekinthető a fővárosi húshelyzet szempontjából is. Tonelli S. - WolffV.: Adalékok i. m. 592-593.; Kövér Gy.: Növekedés i. m. 17.; Umbrai L.: Mit evett i. m. 268-269. 744
