Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
KALOCSAI DÓRA fényűző berendezés is. A templom szakrális terében a tárgyi pompa többlettartalommal ruházta fel a rituális aktust: a fényűzés teremtette meg az uralkodói reprezentáció keretét, kiemelte a liturgikus „megtisztulási” rítus állami-dinasztikus jellegét. Mária Terézia 1741. évi avatását például Bécsben a Habsburg- és a Lotaringiai-ház egyesítéseként ünnepelték.45 45 Uo. 9., 304-312. 46 ÖStA HHStA Obersthofmeisteramt (a továbbiakban: OMeA) Ältere Zeremonialakten (a továbbiakban: ÄZA) Kt. 39. Konv. 16. Nr. 5. Schema des Hervorgangs Maria Theresias, fol. 18-22. 47 Beschreibung Des Prächtigsten Fürgangs Welchen Ihre Majestät Die Römische Kaiserin Zu Germanien, Hispanien, Hungarn und Böheim Königin, Erz-Herzogin zu Oesterreich etc. samt Dero jüngstgebohrnen Durchleuchtigsten Erz-Herzogen zu Oesterreich und Prinzen von Asturien in der Kayserlichen Hof-Kirchen deren WW.EE.PP. Augustiner-Barfüssern/den 21. May 1716. gehalten. Becs 1716. 1-3. 48 Pál J. - Újvári E.: Szimbólumtár i. m. Arany, vörös szócikk. 49 Beschreibung Des Prächtigsten Fürgangs Welchen Ihre Majestät Die Römische Kayserin Auch Zu Germanien, Hispanien, Hungarn und Böheim Königin, Erz-Herzogin zu Oesterreich Elisabetha Christina samt Dero jüngstgebohrnen Durchleuchtigsten Erz-Herzogin zu Oesterreich und Infantin A templomba lépve a királynő egy hatalmas török szőnyegre fektetett, ezüstözött párnára térdelt. A Loretokapelle oltárát és Szűz Mária képét gazdagon felékesítették, a királynő, Mária Anna (1718-1744) és Mária Magdolna (1689-1743) főhercegnő, illetve Lotaringiai Ferenc székét aranyszállal átszőtt bársonnyal vonták be, eléjük pedig egy aranyozott vörös bársony terítő vei fedett asztal került, amelyre az arannyal szegélyezett párnát tették. A ceremóniát végző Paolucci pápai nuncius ezen fektette az oltárra az újszülött József főherceget. Mária Terézia ekkor a Loretokapelle közepére tett, török és perzsa szőnyegre terített, arannyal gazdagon díszített párnára térdelt.46 1716-ban Erzsébet Krisztinának a trónörökös születését követő asszonyavatásakor is aranyozott vörös bársonnyal kárpitozták a széket, amelyen a csecsemő Lipót Jánost vitték. Ekkor a császár imazsámolya aranyozott volt, a császárné pedig mind a templomba, mind a Loretokapellébe lépve aranyozott vörös bársony párnára térdelt.47 Láthatóan mindkét szertartás során nagy hangsúlyt kapott a keresztény hagyományban a fenség színeként értelmezett vörös bársony és posztó, valamint az arany, amely nemcsak a gazdagság és a bőség, hanem a hatalom és az uralkodás szimbólumának is számított.48 A pompa itt sem tekinthető pusztán a szertartás díszletének, ezen tárgyak ugyanis a szimbolikus kommunikáció eszközeivé válva tágították az egyházi rítus jelentés tartalmát, a hatalom szimbólumainak megjelenítésével erősen kötötték azt a dinasztikus és állami reprezentációhoz. Ezek a szimbólumok Mária Terézia édesanyja, Erzsébet Krisztina 1717-es avatási szertartásával összevetve még hangsúlyosabbnak tűnnek. Az újszülött főhercegnőre ezüst csipkével szegélyezett, ékkövekkel kirakott, kék taft főkötőt adtak, és fehér atlasz párnára fektették.49 A hozzá kapcsolódó tárgyak jelképisége egyáltalán nem kötődött a személyes uralomhoz. 729
