Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE A keresztény szimbolikában a fehér a fény, a tisztaság jelképe, a szentséghez, Istenhez tartozó szín, amely az örömöt, a boldogságot jelenti. A kék ebben a kontextusban szintén a transzcendencia, a mennyei hatalom kifejezője: Szűz Mária színe.50 A Habsburg főhercegnők keresztelésekor visszatérő motívumnak számított a kék szín: VI. Károly és Erzsébet Krisztina második leányának, Mária Annának (1718- 1744) az 1718. évi keresztelésekor fehér atlasz párnára fektették és aranyozott, kék ezüstrojtos kelmével takarták az újszülöttet; míg később I. József (ur. 1705—1711) és Vilma Amália első gyermekének, Mária Jozefának (1699-1757) az 1699. évi keresztelőjén kék selyemmel fedett vörös bársony párnára fektették a csecsemőt.51 von Spanien [etje in der Kayserlichen Hof- Kirchen deren WW.EE.PP. Augustiner-Barfüssern den 19. Junii 1717 gehalten. Regensburg 1717. 83. 50 A kék szín eltérő kontextusban jelent meg a Habsburg főhercegnők, illetve a Bourbon hercegek keresztelésén: míg az előbbi esetben Szűz Máriához kötődő szimbólum, az utóbbiban viszont éppen ellenkezőleg, a kék a világi hatalom szimbólumaként értelmezhető. Pál J. — Újvári E.: Szimbólumtár i. m. Kék és fehér szócikk. 51 Lünig, J. C.: Theatrum Ceremóniáié Historico-Politicum i. m. 521., 534. 52 Beschreibung Des Prächtigsten Fürgangs... 1717. 83-84.; ÖStA HHStA OMeAÄZA Kt. 39. Konv. 16. Nr. 5. Schema des Hervorgangs Maria Theresias, fol. 18. 53 Beschreibung Des Prächtigsten Fürgangs... 1716. 2-3.; ÖStA HHStA OMeAÄZA Kt. 39. Konv. 16. Nr. 5. Schema des Hervorgangs Maria Theresias, fol. 18. 54 Lünig, J. C.: Theatrum Ceremóniáié Historico-Politicum i. m. 520. A rítus pompájával azonban nemcsak a trónörökös és a főhercegnő születésének eltérő jelentőségét, hanem a császárné és a királynő közti rangkülönbséget is megjelenítették. Míg 1741-ben Mária Terézia „csupán” királynőként reprezentált és (a királynők féméként értelmezett) ezüst párnára térdelt, addig édesanyja számára 1717-ben egy perzsa szőnyegre terített aranyozott párnát készítettek elő.52 Hasonló differencia figyelhető meg Lotaringiai Ferenc aranyszövéses bársony térdeplője, illetve VI. Károly császár tiszta arany imazsámolya között is.53 Az aranyozás effajta alkalmazása a rítusok visszatérő motívumának számított. Az aranydíszítés, illetve annak hiánya érzékeltette a rangbéli különbségeket Mária Jozefa 1699. évi keresztelésekor is, amikor I. Lipót császár (ur. 1657/1658-1705) és Eleonóra császárné (1655-1720), illetve római királyként József is aranyozott széken foglalt helyet, az utóbbi széke azonban a császári párénál szerényebben volt díszítve, Károly főherceg és a főhercegnők székét pedig csupán aranyozás nélküli vörös bársonnyal fedték.54 Fényűző házasságkötések A keresztelőkhöz hasonlóan az uralkodóház tagjainak az esküvője is kiemelt reprezentációs eseménynek számított. Különösen a trónörökös házasságkötése és az azt kísérő ünnepségek kaptak nagy hangsúlyt. Az esküvőkről ugyancsak elmondható, hogy a vallásos és a világi szertartások elválaszthatatlan egysége éppúgy a 730
