Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE A keresztelés egyfelől a keresztényi közösségbe, másfelől pedig a társadalomba való bevezetés aktusa volt.25 Ez a kettősség visszatükröződött a keresztelés rítusát kísérő tárgyi pompában is. Visszatérő motívum volt az aranyszegély és a vörös bársony, amelyek minden bizonnyal az uralom attribútumait jelenítették meg. Az arany egyértelmű hatalmi jelkép, a felsőbbség, a dicsőség, az uralkodás szimbóluma, a világi gazdagság, fényűzés és a bőség kifejezője. Ezt erősíti a vörös szín és a bársony is, amelyeket külön-külön is a fenséggel, a királyi minőséggel azonosítottak. Egy ettől különböző értelmezésre enged viszont következtetni a keresztelőgarnitúrák gyöngydíszítéses arany-ezüst anyaga, amely nagyobb összhangban állt a vallásos rítussal.26 Az arany ebben a kontextusban nem hatalmi szimbólumként volt jelen, hanem a világosság, a sugárzó fény, azaz a Nap és Krisztus jelképeként, az ezüst pedig a Holdra és Szűz Máriára utalhatott.27 Az arany-ezüst díszítés ugyanakkor a születés motívumával összefüggésben jelképezhette a férfi és női princípiumot is: „az arany a férfi és az ezüst az asszony, amaz a királyt, ez a királynőt jelöli és nevezi meg a Hold égi jelével” - írta Jakob Strahmern. 28 25 Stollberg-Rilinger, B.: Rituale i. m. 62. 26 Metzler Lexikon literarischer Symbole. Hrsg. Günter Butzer - Joachim Jacob. Stuttgart-Weimar 2012. 158-159.; PálJózsef- Újvári Edit: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Bp. 2001. Arany szócikk. 27 PálJ. - Újvári E.: Szimbólumtár i. m. Arany, ezüst szócikk. 28 Jakob Strahmern: Natur-gemäßer Beweiß von Gold u[nd] Silber, als der höchste Zweck aller Menschen, sonderlich der Chimicorum, wie solches von Gott in die Natur, von Menschen insgemein auf allerhand Art und Weise, von Chimicis aber durch Kunst erlanget wird, durch 80 meist unterirrdischen Subjecten entworffen. Leipzig 1723. 21. 29 Johann Christian Lünig: Theatrum Ceremóniáié Historico-Politicum, oder historisch- und politischer Schau-Platz aller Ceremonien, welche so wohl an europäischen Höfen, als auch sonsten bey vielen illustren Fällen beobachtet worden II. Leipzig 1720. 514-515. 30 Christiane Wanzeck: Zur Etymologie lexikalisierter Farbwortverbindungen. Untersuchungen anhand der Farben Rot, Gelb, Grün und Blau. Amsterdam-New York 2003. 131-132. 31 Pál J. — Újvári E.: Szimbólumtár i. m. Kék szócikk. Az arany-ezüst motívum nemcsak a bécsi udvarban számított a keresztelések visszatérő elemének: XIV. Lajos francia király (ur. 1643—1715) második fiának, a még csecsemőként elhunyt Lajos Ferenc hercegnek az 1672. évi keresztelőjén például arany- és ezüstdíszítéssel ékesítették a faliszőnyegeket és a függöny tar tokát, az asztalokra pedig ezüstből és aranyból készült díszeket helyeztek. Másként jelent meg azonban a Bourbonok rítusaiban az uralom jelképisége, esetükben ugyanis az aranyszövéses vörös bársony helyett a Bourbon-címert idéző kék bársonyra hímzett arany liliomok jelenítették meg a világi hatalom attribútumait.29 A vöröshöz hasonlóan a középkortól kezdve a kék színt is a fenséggel, a királyi minőséggel azonosították, a francia udvarban például a 13. századtól a kék növekvő népszerűsége miatt visszaszorult a vörös használata.30 Szakrális jelentősége miatt a kék a világi uralkodók színeként a hatalom égi eredetére is utalhatott.31 724
