Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
A SOHASEM VOLT PÁPAI KÖVETEK beváltaná fenyegetését, előre a pápához fellebbeztek a főpapok, bárók, illetve az ország lakosai nevében.172 Ugyanazon napi kelettel a váradhegyfoki premontrei prépostság is óvást emelt az ügyben a pápánál.173 Néhány hónappal később, október 28-ai dátummal ugyanígy tett Péter erdélyi püspök jegyzője, Miklós magister^ erdé lyi kanonok is, a főpap, illetve káptalana nevében a kolozsmonostori konvent előtt.174 Sajnálatos módon a megkeresésekre adott pápai választ (ha volt ilyen) nem ismerjük. 172 „Magister G. predictus electus, qui suis litteris, ad eos destinatis, se administratorem Strigoniensis et Albensis ecciesiarum et nuncium Sedis Apostolicae nunciavit, in quibus nec iurisdictionis, nec authoritatis sue copiam, nec qualitatem sui officii, si quam habet, prefatis regni prelatis destinavit” - MES II. 462. 473. sz. Lásd Szende L: Bicskei Gergely i. m. 137. 173 MES II. 464. 474. sz. 174 MES II. 465. 476. sz. és MES IL 466. 477. sz. 175 Kiss G.: VIII. Bonifác és Magyarország i. m. 1360. Mindezek alapján azonban megállapíthatjuk, hogy Bicskei Gergely, bár a panaszok szerint feltehetően igyekezett azt a benyomást kelteni, és a neki küldött pápai oklevelek kétségtelenül nyújthattak is számára némi jogalapot erre, nem volt az Apostoli Szék nunciusa, és az említett panasz alapján úgy tűnik, kortársai sem tartották annak. Vagyis elvethetjük azt a feltételezést, hogy ő lett volna a VIII. Bonifác által III. András ellen, Anjou Károly érdekében küldött legátus. Különösen azért, mert magyarországi lévén, nem tudott volna sem megérkezni oda, sem dolgavégezetlenül távozni onnan. Mindazonáltal Bicskei egyébként sem lett volna alkalmas arra, hogy az Anjouk ügyét előmozdítsa, ugyanis addigra már az egész magyar püspöki kart maga ellen fordította.175 *** Vizsgálódásunk végére érve foglaljuk tehát össze a kérdéssel kapcsolatos érveket és megfontolásokat. Lehetséges, hogy a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének pápai legátusokra vonatkozó adata nem a későbbi szentszéki missziók tudatos visszavetítése? VIII. Bonifác valóban nem küldött egy delegáltat sem a Magyar Királyságba III. András uralkodása alatt? (A forrásokban ugyanis semmi nyoma ennek - Bicskei Gergely „kinevezését” kivéve.) Véleményem szerint azt az eshetőséget kell valószínűbbnek tartanunk, hogy a valamikor a 14. század első felében, legalább évekkel, de inkább évtizedekkel az események után alkotó minorita szerző a felhatalmazó pápa megnevezése esetében követett el hibát, nem pedig egy soha meg nem történt, véletlenül vagy éppen szándékosan kimódolt legációkról emlékezett meg. A tudatos anakronizmus különösen valószínűtlennek tűnik, lévén maguk a „visszavetített” legátusok, Boccasini és Gentilis is feltűnnek a krónika későbbi fejezeteiben. 714
