Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
BARABÁS GÁBOR jai Bicskei Gergely mellett döntöttek, így ő lett az új főpap, ekkor még III. András támogatásával. VIII. Bonifác azonban - hasonlóan a fehérvári préposti méltósághoz — nem erősítette meg az elekciót, 1299. január 28-án csak az érsekség — és egyúttal a fehérvári prépostság — in spiritualibus et temporalibus prokurátorává és adminisztrátorává (kormányzójává) nevezte ki Gergelyt.163 Az egyházfő azonban annak ellenére is igyekezett támogatni a választott érsek működését, hogy nem erősítette meg őt, ugyanazon a napon a neki való engedelmességre figyelmeztette az esztergomi káptalant, a város és az egyházmegye papságát és lakosságát, az érsekség alávetett püspökeit, valamint a fehérvári prépostságot is.164 Maga Gergely több, szintén január 28-ai keltű levelet is kapott, amelyekben VIII. Bonifác az ország jó állapotának és a katolikus hit megóvásának feladatát bízta rá, a rendbontók ellen pedig egyházi fenyítékek alkalmazását parancsolta számára.165 Fontos azonban hangsúlyozni, bár Bicskei Gergely — egy későbbi panasz tanúsága szerint — magát a Szentszék nunciusának nevezte,166 de ezt, még ha a rá bízott feladat és az ahhoz adott felhatalmazások alapján, jóhiszeműen tette is, részéről azt mindenképpen a fennálló helyzet félreértelmezésének tekinthetjük. Bicskei Gergely választott esztergomi érsek (1298-1303). Egyháztörténeti Szemle 22. (2021) 2. sz. 163-188. 163 RPR 24773. sz., RB VIII. 2925. sz. Lásd Szende L: Bicskei Gergely i. m. 137.; Kiss G.: VIII. Bonifác és Magyarország i. m. 1357.; Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 333.; Fraknói V: Magyarország egyházi és politikai i. m. 103-106. 164 RPR 24774. sz. 165 RPR 24775. sz.; RB VIII. 2926. sz.; RPR 24776. sz. 166 Szűcs J: Az utolsó Árpádok i. m. 341. 167 Thoroczkay Gábor: A középkori Magyarország. Állam és ideológiák. Bp. 2020. 56. 168 Vö. SzendeL: Bicskei Gergely i. m. 135-137.; Thoroczkay G.: Az esztergomi érsekség kormányzata i. m. 148.; Kiss G.: VIII. Bonifác és Magyarország i. m. 1357. 169 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 333-334.; Hunyadi S.: Bicskei Gergely i. m. 177-184. 170 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 341. 171 MES II. 462. 473. sz. Lásd Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 341.; Lenkey Z. — Zsoldos A.: Szent István i. m. 214. A választott érsek időközben szembekerült az uralkodóval, és egyre inkább a későbbi I. Károly király táborába sodródott.167 Azt nem tudhatjuk, mekkora szerepe volt ebben az Anjouk trónigényét ha nem is nyíltan, de támogató pápának.168 A kenyértörésre 1299-ben került sor, amikor Bicskei Gergely - az előző évhez hasonlóan169 - távol maradt a nyári rákosi országos gyűléstől, és aktívan fel is lépett az uralkodó és a résztvevők ellen az általa szintén ekkorra egybehívott veszprémi zsinatra idézve az ország püspökeit.170 A résztvevők erre válaszul egy 1299. július 6-án kelt levelükben panaszt emeltek a pápánál.171 Megbízottjukként Imre váradi püspök fogalmazta meg a problémákat, amelyek között előkelő helyen szerepelt: Gergely magát az Apostoli Szék nunciusának nevezte, ellengyűlést hívott össze Veszprémbe, és minden távolmaradót kiközösítéssel fenyegetett meg. Arra az esetre, ha az electus 713
