Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
A SOHASEM VOLT PÁPAI KÖVETEK Izabella özvegy királyné ügyében kapott felhatalmazást december 20-án,142 majd 1291. január 2-ai dátummal kiállított négy oklevelével a pápa tovább részletezte küldötte feladatait. Meg kellett vizsgálnia, László király keresztényként halt-e meg, illetve — fő feladata szerint — tájékozódnia kellett az országban fennálló helyzetről, valamint törekednie kellett arra, hogy az Apostoli Szék magyarországi jogait ne érje sérelem. Ugyanerre kellett intenie — a magyar trónra IV. Béla 1241-es hűbéresi felajánlását felelevenítve igényt tartó143 — Rudolf német királyt és fiát, Albert ausztriai herceget. Az egyházfő ezúttal is igyekezett különböző ajánlásokkal segíteni megbízottja tevékenységét, így a magyarországi egyházi és világi előkelőknek címezve is készültek oklevelek, amelyekben óva intette őket az elhamarkodott döntésektől.144 142 RPR 230502. sz., RN IV. 4421-4422. sz. Ugyanezen ügyben Izabella királyné, és Lodomér esztergomi érsek is kapott értesítést. Nyolc nappal később, december 28-án IV. Miklós értesítette Rudolf német királyt az új megbízásról. RPR 23510. sz., RN IV. 4424. sz. Vö. Skorka R.: Előjáték egy házasságkötéshez i. m. 67. 143 Kádár Tamás: Harcban a koronáért. I. Károly (Róbert) király uralkodásának első évei 1305 végéig. Történeti Tanulmányok 23. (2015), 42-111. 44.; Skorka R: Előjáték egy házasságkötéshez i. m. 66-67.; Bárány A.: Magyarország és Anglia i. m. 53-54. 144 RPR 23513. sz., RN IV. 4415-4417. sz.; RPR 23514. sz., RN IV. 4418. sz.; RPR 23515. sz.; RN IV. 4420. sz.; RPR 23516. Lásd Fraknói V: Magyarország egyházi és politikai i. m. 99-101. 145 Ennek időpontjáról lásd Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához. Levéltári Közlemények 84. (2013) 3-25. 146 Skorka R: Előjáték egy házasságkötéshez i. m. 67. 147 A Habsburgok érintettsége folytán nem meglepő, hogy a nuncius a trónutódlással kapcsolatos megbízásai nyomot hagytak az ausztriai évkönyvirodalmon. „[...] in preiuditium Romane ecclesie esset in regem Ungarie per episcopus Ungarie coronatus. Unde eodem temporam misit in Ungariam dominum Iohannem episcopus Esinium. Contulerat etiam prius idem regnum, utpote Romane ecclesie vacans, cuidam nepoti Caroli regis Sycilie, eumque ad idem regnum coronari fecit” - Continuatio Florianensis. In: Monumenta Germaniae Historica. Scriptores in folio. IX. Ed. Wilhelm Wattenbach. Hannover 1851. 747-753., itt: 750. Lásd uo. 747-748. és https://bit.ly/3shzhD6 (letöltés 2021. dec. 9.) Az oklevelek ugyan nem szólnak róla, de aligha lehet kétségünk afelől, hogy a pápa III. András hatalomra jutását igyekezett megakadályozni. Konkrét utalás híján legfeljebb csak feltételezhetjük, hogy a pápa nem tudott arról, a Velencében felnőtt herceget Lodomér esztergomi érsek 1290 nyarán (július végén?) megkoronázta.145 Vagy esetleg, ami az időpont miatt valószínűbbnek is tűnik, a pápa „nem kívánta” azt elismerni.146 Ezt a vélekedést erősíti meg a Klosterneuburgi Évkönyvet kompiláló, 1273 és 1309 közötti bejegyzéseket tartalmazó St. F lor ián-i Évkönyv egy passzusa, amely szempontunkból különösen jelentős, lévén - bár 1296-ra helyezi azt, de - megemlékezik János püspök magyarországi tevékenységéről, összekapcsolva IV. Miklós pápa abbéli szándékával, hogy III. András helyett a nápolyi király unokáját, Károlyt helyezze a magyar trónra.147 Az igazi újdonságot Uguccione felhatalmazásának a jellege adja, ugyanis - Benvenutóval ellentétben - ő nem kapott teljes legátusi felhatalmazást {plena legatio), és így facultasokzt sem, sőt az első mandátumok esetében a pápa egyáltalán nem 710
