Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
A SOHASEM VOLT PÁPAI KÖVETEK vizsgálva említette IV. Miklós követeit, igaz, név nélkül,105 míg Bárány Attila az angol-magyar kapcsolatokat elemezve tért ki IV. Miklós pápa reagálására Habsburg Rudolf német király (1273—1291) magyar trónigényével kapcsolatban, és ennek kapcsán megemlítette Jesi püspökének megbízását is.106 105 Skorka Renáta: Előjáték egy házasságkötéshez. A Habsburgok útja az első magyar házassághoz. In: Királynék a középkori Magyarországon és Európában. Szerk. Szovák Kornél - Zsoldos Attila. Székesfehérvár 2019. 59-77., itt: 67. 106 Bárány Attila: Magyarország és Anglia az európai politikában az 1290-es években. In: Kultúra, művelődés, agrárium. Emlékkönyv ifj. Barta János 80. születésnapjára. Szerk. Papp Klára - Bárány Attila - Kerepeszki Róbert - Pallai László. (Speculum Historiae Debreceniense 29.) Debrecen 2020. 45-74., itt: 53-54. 107 Konrad Eubel: Hierarchia catholica medii aevii sive summorum pontificum, S.R.E. cardinalium, ecclesiarium antistitum series. I. [1198-1431]. Münster 1913. 242. 108 RPR 22934., 22942. sz. Lásd további irodalommal https://bit.ly/3y9VolT (letöltés 2021. aug. 11.) 109 RPR 23283. sz., Les registres de Nicolas IV. Ed. E. Langlois. Paris 1886-1893. (a továbbiakban: RN IV.) 4313. sz. „commissio tibi in regno et partibus supradictis plene legationis officio” - VMHH I. 362. DLXXXII. sz. Ez adott esetben a hit ellenségei (tatárok, szaracénok, nyögérek és pogányok) ellen keresztes hadjáratot hirdethessen, „verbum crucis sollicite proponere studeat” - VMHH I. 362. DLXXXII. sz. 110 RPR 23287. sz., RN IV. 4314. sz. Figyelemre méltó, hogy IV. Miklós Fermói Fülöp tevékenységére is emlékeztette a magyar uralkodót. A korábbi legátus említése több másik oklevélszövegben is megtalálható, az egyházfő ezek alapján közvetlen előzményként kezelte Fülöp legációját. RPR 23384. sz. 111 A legátusi felhatalmazások területi aspektusaira lásd Figueira, R. C.: The Medieval Papal Legate i. m. 112 RPR 23285-23287. sz., RN IV. 4318-4322. sz. Milyen információval szolgálnak a források a felhatalmazások természetét illetően? Az első delegált, a ferences Orvietói Benvenuto 1278-tól haláláig az itáliai Gubbio püspöki címét viselte.107 Pályafutása során több esetben kapott pápai megbízást, tevékenykedett Kasztíliában, de a pápai államokban, illetve a Németrómai Birodalom területén is. Utóbbi esetben, 1289 áprilisában Rudolf német királlyal kellett tárgyalásokat folytatnia annak tervezett koronázása ügyében.108 Első vizsgálódásunk szempontjából releváns megbízása még nem a magyar trónutódlással volt kapcsolatos, hanem 1290 májusában IV. László király életmódja, felesége, Anjou Izabella fogságba vetése, illetve a kunok befolyása miatt kapott pápai oldalköveti megbízást.109 IV. Miklós pápa a bevett gyakorlatnak megfelelően a világi hatalom segítségét is igyekezett számára biztosítani. Ebbe a sorba illeszkedett a magyar uralkodónak küldött levél is, amely - bár a legátust is a király figyelmébe ajánlotta — inkább intés volt a bűnös László felé.110 Az egyházfő Benvenuto támogatására szólította fel a szomszédos területek uralkodóit, Rudolf német királyt, fiát, Albert osztrák herceget, illetve a legátus felhatalmazási területeinek (Magyarország mellett Bosznia és Cumani a, illetve a Habsburgok hercegségei)111 világi előkelőit és minden keresztényét.112 IV. Miklós pápa július 23-án további ajánlóleveleket állíttatott ki legátusának, amelyek címzettjei II. Vencel cseh király (1278—1305), János prágai és 706
