Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
BARABÁS GÁBOR tulajdoníthatjuk a jogi tartalmat is hordozó, már többször érintett de latere kitétel alkalmazását. Mennyiben hathatott a IV. Miklós által felhatalmazott legátusok — feltételezett — emlékére Boccasini, illetve Gentilis bíborosok magyarországi legációja? Utóbbi esetében ferences kötődéseiről sem feledkezhetünk el, és ezt a körülményt Benvenutóval kapcsolatban is figyelembe kell vennünk, lévén a gubbiói püspök is Szent Ferenc Kisebb Testvérei közé tartozott.97 97 https://bit.ly/3LEyrrE (letöltés 2021. aug. 11.) 98 Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai i. m. 98—101. 99 Solymosi L.: Egyházi-politikai viszonyok i. m. 52-53. 100 Rácz Gy: Az Anjou-ház és a Szentszék i. m. 56. 101 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 327. Sajnálatos módon Szűcs munkájából hiányoznak a hivatkozások, így ebben az esetben sem tudhatjuk, pontosan mely forrásokra alapozta kijelentését. Lásd Engel Pál a kötethez írt előszavát: Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. X. 102 Lenkey Zoltán - Zsoldos Attila: Szent István és III. András. Bp. 2003. 135., 177-180. 103 Uo. 178-180. 104 Kiss G.: VIII. Bonifác és Magyarország i. m. 1356-1357. Nézzük röviden, milyen megállapítások olvashatók magyarországi megbízásaikra, illetve esetlegesen a kérdéses krónikahelyre a pápai-magyar kapcsolatokat vizsgáló művekben. Fraknói Vilmos a pápai—magyar kapcsolatokról írt nagyszabású munkájában áttekintette mind Orvietói Benvenuto, mind Uguccione János püspök felhatalmazásait, illetve utóbbi tevékenységét, azonban a krónikaszerkesztmény vonatkozó passzusát nem használta fel.98 1996-ban a Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolatára készült tanulmánykötetben Solymosi László foglalta össze a kapcsolatok 13. századi történetét, munkájában azonban csak IV. Miklós pápának a magyar trón öröklésével kapcsolatos igényéről, illetve utódjával, VIII. Bonifáccal együtt az Anjouk támogatását célzó tevékenységéről szólt; nem említette IV. Miklós követeit,99 és a krónika 187. fejezetének adatát sem. A 14. századi kapcsolatokat feldolgozó Rácz György viszont - túlzásnak minősítve azt - idézi a passzust VIII. Bonifác Magyar Királyságra vonatkozó igényeivel kapcsolatosan, azonban nem hozta azt összefüggésbe IV. Miklós követeivel.100 Szűcs Jenő csak IV. Miklós pápának a trónbetöltésre vonatkozó kívánságát említi, hozzátéve, ekkor ennek „még inkább elméleti jelentősége volt”.101 Zsoldos Attila — IV. Miklós igényeinek, de a megvalósításához szükséges eszközök hiányának leszögezésével - III. Andrásról írt életrajzában kitér János püspök miszsziójára.102 A pápai követ tevékenységének azt az epizódját emeli ki, amely talán a legnagyobb hatással volt az események alakulására: a Jesi püspöke és a nagyhatalmú oligarcha, Héder nb. Kőszegi János között létrejött megállapodást.103 A közelmúltban Kiss Gergely foglalkozott a magyar trónra vonatkozó pápai igények kérdésével, amellyel kapcsolatban mind Benvenuto, mind János püspök megbízását is érintette.104 Skorka Renáta a III. András és a Habsburgok közötti kapcsolatot 705
