Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
A SOHASEM VOLT PÁPAI KÖVETEK figyelmet a kérdéses passzusnak, ahogyan az 1971-es, Geréb László fordításában megjelent magyar változat sem.15 A Képes Krónika 1986. évi kiadásának jegyzeteit készítő Kristó Gyula azonban felhívta a figyelmet a szöveghelyre, rámutatva, hogy nem ismert olyan pápai követ, akit a pápa III. András életében küldött volna Magyarországra.16 Gestis Hungarorum. Ed. Dezső Dercsényi. Latin text trans. Alick West. Bp. 1969. 142. Egyik esetben sem látták el jegyzettel az információt. Itt szeretném megköszönni Veszprémy Lászlónak, hogy segített hozzájutni az említett kiadásokhoz. 15 Képes Krónika (1971) 129. 16 Képes Krónika (1986) 238. 704. jegyz. 17 Képes Krónika (2004). 226. 807. jegyz. 18 Kristó Gy.: A Képes Krónika szerzője i. m. 501-503.; Szovák K: Utószó i. m. 251-252.; Thoroczkay G.: A magyarországi legendairodalom i. m. 40.; Somogyi Sz.: A XIV. századi krónikakompozíció i. m. 210-215.; Csákó J: Kancellária és történetírás i. m. 82. 19 Feltehetően Boccasini és Gentilis bíborosok legációira gondolt, erre utalhatott a többesszám használata. 20 Kristó Gy: Magyar historiográfia i. m. 80-81. Kristó munkájában szövegközi hivatkozások formájában utal forrásaira, e kijelentésénél azonban nem található hivatkozás, így a professzor utolsó megnyilatkozásának kell tartanunk azt az ügyben. 21 „While several legates supported Charles after 1301, there is none known to have been sent to Hungary before that date.” - Chronica de gestis Hungarorum 341. 947. jegyz. A 2004-ben megjelent, Bollók János fordította kiadás jegyzeteit Veszprémy László és Szovák Kornél állította össze, utóbbi munkája a 187. cap úthoz fűzött magyarázó kiegészítés, amely szerint, bár VIII. Bonifác ténylegesen támogatta az ifjú Anjou trónkövetelőt, „de a legátusjárást a krónikás valószínűleg a XIV. század eleji viszonyok visszavetítésével módolta ki”.17 Véleménye egybecseng Kristó Gyula nézetével, aki élete alkonyán, 2002-ben megjelent munkájában, a Magyar historiográfia I. című kötetben még kiegészítette korábbi vélekedését. Az 1272 és 1330 közötti magyar történelmet feldolgozó, úgynevezett Budai Minorita KrónikáN^^ kapcsolatos, részben szándékos anakronizmusként azonosította a kérdéses passzust. Kristó szerint a krónikahely III. Andrást támogató szerzője tudatosan helyezte át a későbbi követségeket19 néhány évvel korábbra, „hogy ezzel is érzékeltesse: az Anjouk és a pápa ellenében milyen szilárdan tartotta a kezében a hatalmat III. András”.20 A krónikaszerkesztmény legújabb, 2018-ban megjelent bilingvis, latinangol kiadásának szerkesztői, Bak János és Veszprémy László a kérdéses paszszushoz fűzött jegyzetükben nem minősítették expressis verbis anakronizmusnak vagy tudatos csúsztatásnak az állítást, a 2004-es kiadáshoz hasonlóan magát a tényt állapították meg, mely szerint ugyan 1301 után valóban több legátus is támogatta Károlyt, de nem ismert egy sem, akit ezen időpont előtt küldtek volna Magyarországra.21 Megfogalmazásuk Mályusz Elemér 1966-ban megjelent írásával állítható párhuzamba, amely alaptalannak minősítette a legátusokkal 694
