Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kis Iván: Új szempontok az 1041–1044-es évek magyar–német konfl iktussorozatához
ÚJ SZEMPONTOK AZ 1041-1044-ES ÉVEK MAGYAR-NÉMET KONFLIKTUSSOROZATÁHOZ a határvidék magyarországi oldalán. Ez a szempont ugyanis kulcsfontosságú lehet a két terület 1041 és 1044 között zajló konfliktussorozatának megértésében. Az 1041-1044-es konfliktus előzményei Magyarország és a Német Birodalom története szorosan összefonódott attól kezdve, hogy a kalandozó magyarok megjelentek a térségben (907-ben a magyar törzsszövetség egészen az Enns folyóig, a mai Ausztria területéig terjeszkedett),31 a 10—11. század során pedig ellentétek és harmonikus időszakok egyaránt akadtak a két terület között. A 10. századi fegyveres konfliktusok lényegében lezárultak a magyarság I. Ottótól Augsburgnál elszenvedett súlyos vereségével, ekkortól kezdve Taksony nagyfejedelem a támadás helyett a védekezésre, a nyugati gyepűk megerősítésére helyezte a hangsúlyt.32 Fontos azonban leszögezni, hogy a határvillongások folyamatosak maradtak, főképp a bajor telepesek lassú, keleti irányba történő terjeszkedése miatt.33 Ennek ellenére Géza fejedelem, majd I. István király uralkodása alatt a német-magyar kapcsolatok új alapokra helyeződtek: mindketten német segítséggel tértek a keresztény hitre,34 István és IV. Henrik bajor herceg (majd II. Henrikként német-római császár) testvére, Gizella pedig házasságot kötött.35 Első uralkodónk ráadásul német katonai, politikai és egyházi tanácsadókra támaszkodva szervezte meg a középkori magyar állam alapjait,36 a királyi címhez szükséges koronát - legalábbis a medievisztika jelenleg ezt tartja a legvalószínűbbnek - a pápától (II. Szilveszter), de a császár (III. Ottó) jóváhagyásával szerezte.37 31 Makk F.: Magyar külpolitika i. m. 8. 32 Uo. 19. 33 Prinz, F.: Die Grenzen des Reiches in frühsalischer Zeit i. m. 168. 34 Györffy György: István király és műve. 3. kiadás. Bp. 2000. 67-81. 35 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Bp. 2007. 87. 36 Györffy Gy.: István király és műve i. m. 137-172. 37 Kristó Gy.: Magyarország története i. m. 93. 38 Makk F: Magyar külpolitika i. m. 63-65. A határvillongásokat leszámítva az évtizedekig békésnek mondható németmagyar viszony azonban gyökeresen megváltozott, amikor az addig hatalmon lévő Liudolf-házat a Száli-dinasztia váltotta a német (és a német-római császári) trónon. Az első Száli uralkodó, II. Konrád (1024-1039) 1030-ban fegyverrel támadt Magyarországra; ám akciója súlyos vereséggel végződött, ráadásul a viszszavonuló birodalmi sereget üldöző István király Bécset is elfoglalta. Az összecsapás legfőbb - jelen munka számára sem érdektelen - hozadéka az volt, hogy az 1031-ben megkötött béke során István megkapta a Lajta és a Fischa folyók közötti területet, valamint a Morva folyó jobb partjának egy területsáv) át.38 Bár 674
