Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kis Iván: Új szempontok az 1041–1044-es évek magyar–német konfl iktussorozatához
ÚJ SZEMPONTOK AZ 1041-1044-ES ÉVEK MAGYAR-NÉMET KONFLIKTUSSOROZATÁHOZ törekedett, hogy a Magyarországról 1041-ben elűzött és hozzá menekült Orseolo Pétert fegyveres erővel helyezze vissza a magyar trónra. Néhány éve azonban Varga Gábor, a középkori német történelem kutatója merőben új értelmezést adott az említett három évben zajló német—magyar viszálynak. Tanulmányában egy, a kortárs forrásokban megjelenő, III. Henrik figurájához kapcsolódó uralkodói ideát vizsgált, amely szerint a német király — neveltetéséből, saját vallásos áhítatából, valamint a korabeli elvárásokból adódóan, a teokratikus királyság eszméjének vetületeként - „a békéltető király” (rex pacificus) szellemiségében uralkodott, és uralkodói önértelmezését mind bel-, mind külpolitikájában ez a gondolat határozta meg. A béketeremtés tehát Henrik uralkodásának központi feladata és legitimációs forrása volt. írásában Varga mindezt összefüggésbe hozta az 1041 és 1044 közötti magyar—német háborúskodással, és a korabeli forrásokat megvizsgálva azt állította, hogy Henrik ebben az időszakban vezetett hadjáratai nem tanúskodnak az állítólagos hegemoniális-expanzív törekvésekről, az uralkodó magyarországi politikájának egyes mozzanatai nem mutatják a hódító célzatú hatalmi politika jellegzetes ismérveit. Sőt, az is megkérdőjelezhető, hogy Henrik kezdettől fogva valóban Péter visszahelyezése mellett kötelezte el magát.3 Varga szerint mindezt az említett Henrik-féle „békéltető” szellemiség magyarázta. 3 Varga Gábor: Heinricus III. rex pacificus. Az Árpádok és a Német-római Birodalom uralkodóinak kapcsolatáról. Aetas 22. (2007) 3. sz. 35-58. 4 Annales Altahenses Maiores. (Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Germanicarum [a továbbiakban: MGH Script, rer. Germ.] IV.) Hrsg. Edmund von Oefele. Hannoverae 1891. 5 Hermanni Augiensis Chronicon. (Monumenta Germaniae Historica. Scriptores [a továbbiakban: MGH SS] V.) Hrsg. Georg Heinrich Pertz. 1844. Hannoverae 74-133. 6 Annales Hildesheimenses. (MGH SS III.) Hrsg. Georg Heinrich Pertz. Hannoverae 1839. 22., 42-70., 90-103., 103-112., 112-116. 7 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. Ed. Alexander Domanovszky. In: Scriptores rerum Hungricarum tempore ducum regum que stirpis Arpadianae gestarum I-II. Ed. Emeticus Szentpétery. Budapestini 1937-1938. (Reprint: Bp. 1999.) (a továbbiakban: SRH) I. 217-505. A fent ismertetett véleménykülönbség arra késztetett, hogy magam is áttekintsem a Henrik-féle hadjáratokkal kapcsolatos egykorú forrásokat. A korszak szűkös forrásadottsága miatt főként az eddigi szakirodalom által is használt kútfőkre építettem, ami az Altaichi Évkönyvet^ Reichenaui Hermann krónikáit, 5 a Hildesheimi Évkönyvet 6 valamint a 14. századi magyar krónikakompozíciót jelenti.7 Vizsgálatomba azonban néhány olyan, Henriktől származó adománylevelet is bevontam, amelyek forrásértékét a magyar történeti kutatás eddig nem aknázta ki. Nézetem szerint Varga Gábor azt helyesen állapította meg, hogy a kortárs krónikák nem mutatnak Henrik Magyarországgal kapcsolatos, előre eltervezett, erőszakos, hódító törekvéseire, és Péter visszahelyezésének szándékát sem igazolják 668
