Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kis Iván: Új szempontok az 1041–1044-es évek magyar–német konfl iktussorozatához
TANULMÁNYOK Kis Iván ÚJ SZEMPONTOK AZ 1041-1044-ES ÉVEK MAGYAR-NÉMET KONFLIKTUSSOROZATÁHOZ* Bevezetés Tanulmányom célja a III. Henrik német király (1039—1056, 1046-tól német-római császár) és Aba Sámuel magyar uralkodó (1041—1044) közötti konfliktussorozat újraértelmezése. A kérdés aktualitására a hazai szakirodalomban zajló polémia kapcsán figyeltem fel. Ismert tény, hogy a magyar—német viszony sem a vizsgált években, sem azután nem nevezhető problémamentesnek, és Aba Sámuel uralkodásának ideje alatt Henrik három katonai akciót is (1042, 1043, 1044) vezetett a Magyar Királyság területére.1 Ugyancsak köztudott, hogy ezek közül az utolsó hadjárat Aba Sámuel megbuktatásához, Orseolo Péter (újbóli) trónra lépéséhez (1038-1041, 1044-1046), valamint a Henrik és Péter közötti hűbérúrhűbéres viszony kialakulásához - a ma uralkodó történészi vélekedés szerint egyenesen hazánk politikai önállóságának elveszítéséhez - vezetett. 1 Egon Boshof: Das Reich und Ungarn in der Zeit der Salier. Bayern und Ungarn. Tausend Jahre enge Beziehungen. Regensburg 1988. 41-64.; A tanulmányban tárgyalt korszak egészéhez lásd Ernst Steindorf: Jahrbücher des Deutschen Reichs unter Heinrich III. I. Leipzig 1874. 101-222. 2 A teljesség igénye nélkül: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I. Bp. 1899.; Hóman Bálint: Magyar történet I. 5. kiadás. Bp. 1938. 241-251.; Horváth Miklós: Nyugati határvédelmünk stratégiai-taktikai jelentősegének néhány kérdése a XI —XII. században. Hadtörténelmi Közlemények 1/2. (1957) 78-104.; Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp. 1986. 58-60.; Csaba Szabó: Die militärischen Aspekte der deutsch-ungarischen Beziehungen während der Salierzeit. Ungarn-Jahrbuch 21. (1993-1994) 1-18.; Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). Szeged 1996. 72-77.; Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. (Magyar Századok) Bp. 1999. 71-73. A magyar medievisztika túlnyomó részének álláspontja a kérdésben a következő: Henrik 1041-1044 közötti hadjáratai kezdettől fogva egyazon célt szolgáltak, a Német Birodalom hegemóniájának megteremtésével összefüggésben a Magyar Királyság fegyveres alávetését. Mi több, a Német-római Birodalomban 1024-ben hatalomra került Száli-dinasztia alapvetően offenzív, nagyhatalmi politikát folytatott a birodalomtól keletre fekvő államokkal szemben.2 Az ide sorolható értelmezések szerint Henrik első két támadása (1042, 1043) még nem hozta meg a kívánt eredményt, ám a harmadik hadjárat során Ménfőnél (1044. július 5-én) aratott győzelem végül igen: ekkor végre sikerült Magyarország alávetése, addigi függetlenségének megszüntetése. Mi több, Henrik kezdettől fogva arra * Ezúton köszönöm Thoroczkay Gábornak, valamint Mikó Gábornak a tanulmánnyal kapcsolatos hasznos észrevételeiket. 667 SZÁZADOK 1^6. (2022) 4. SZÁM
