Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái Monostori Imre
TÖRTÉNETI IRODALOM azonban nemcsak a Szent Korona-tan köré épített mítoszok cáfolata, hanem a szellemtörténet vállalása miatt is heves kritikákat kapott.” (96-97.) Eckharttól tehát addig sem volt idegen a „lelki tényezők” szerepének vizsgálata történeti kérdésekben, bár ez a fölvetés még korántsem volt szellemtörténeti gondolkodásnak nevezhető. Ebben a programtanulmányában egyetértett egyes német jogtörténészek jelszavával: „Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!”, ugyanakkor hangsúlyozta a gazdasági, társadalmi és egyéb tényezők figyelembe vételének szükségességét is. Törő László Dávid szerint Eckhart jogtörténeti iránya nem nevezhető pozitivista gyökerűnek. Szellemtörténetinek annyiban mondható, hogy a jogtörténetet eszmetörténeti alapon közelítette meg. Ennek a programtanulmánynak is akadtak heves ellenzői; még a parlamentben is téma volt Bajcsy-Zsilinszky Endre „jóvoltából”, aki Gömbös Gyula figyelmébe ajánlotta a témát. Eckhart állta a sarat: megválaszolt a támadásokra. A vita hosszú ideig tartott és számos fórumon megjelent, demonstrálva azt a jelenséget, hogy a történészi munka és a karakteres állásfoglalás milyen nagy hatást tud gyakorolni a korszak szellemi közhangulatára. Nemkülönben a szakmán belül kialakult nézetekre, amelyek a meghatározó erejű személyiségek között is igen eltérőek voltak. Ahogy szerzőnk rámutat: a probléma mélyén valójában már ekkor a Szent Korona-eszme alapkérdései rejtőztek, jóllehet Eckhart még nem merült el a téma tanulmányozásában. Érdekes megfigyelni, hogy ebben a vitasorozatban a történészszakma elitje végül is összezárt a minőségi történetírást művelő társuk mögött, ami ennek a legendás, nagy történetíró-nemzedéknek erkölcsi minőségére is fényt vet. Olvashatunk a könyvben egy interjút, amelyben Eckhart közérthetően elmagyarázza a szellemtörténet lényegét és pozitív hozadékát. Hangoztatja, hogy ennek a módszernek, gondolkodásnak az a lényege, hogy az emberi cselekvések szellemi rugóit (de nem kizárólag azt) kutatja. Nem akar átértékelni, megváltoztatni, rombolni, s különösen nem akar nemzetietlen lenni. Törő a kötetének következő fejezetében Eckhart talán legnagyobb szakmai teljesítményét, az új alkotmány- és jogtörténet kidolgozását vizsgálja (133-179.), középpontban a Szent Korona-tan kiemelkedően fontos kérdéskörével. Természetesen figyel más jeles történészek ez irányú szakmai eredményeire is: például Bartoniek Emma és mestere, Hóman Bálint munkásságára. Ez a téma mindig rendkívül szövevényes volt, évszázadokra kellett visszamenni, számtalan tényt, értelmezést figyelembe venni, egyáltalán: alapvetően fontos fogalmakat tisztázni, alkotni és alkalmazni. Eckhart Ferenc áttörése ebben a kérdéskomplexumban A Szent Korona-eszme története (Bp. 1941.) című munkája volt. Következetesen az eszme megnevezést használja, nem a tan fogalmát. A kettő között az a nem lényegtelen különbség, hogy az „eszme” szélesebb értelmű, mint a „tan”, viszont a „tan” már kikristályosodott nézetet tükröz. S hogy milyen „gyakorlati” érvényességgel járt ennek az eszmének az ereje, azt bizonyíthatja Eckhart értelmezése a bécsi döntésekről. Megjegyezte, hogy „régi történeti alapokon” állnak ezek a jogi következmények: „a Felvidék egy része, Kárpátalja, illetőleg Erdély egy része »visszatért a Magyar Szent Korona testébe«.” (158.) Azaz, a Szent Korona potenciális államszemélyiségként értelmezendő, amit például a román történetírás soha nem fogadott el. A kötet fogadtatása - a szerző várakozásának megfelelően — alapvetően pozitív volt. A tanítvány, Bónis György Szekfű folyóiratában dicsérte és értelmezte a munkát, maga Szekfű a Magyar Nemzetben értékelte (és nem tartotta szellemtörténetinek). A Századokon Deér József kritikus hangot ütött meg, habár elismerte a könyv értékeit és jelentőségét. Törő aláhúzza, hogy Eckhart könyvének volt egy, az állami integritást hirdető jelentése is. Mégpedig az, hogy „a dualizmus közjogi harcainál alkalmazott Szent Korona-tan helyére egy területi integritást jelképező Szent Korona-eszme tradícióját állította”. (166.) 1943 és 1944 között Eckhart Ferenc a Századok folyóirat élén is számottevő munkát végzett. Szerkesztői beköszöntőjében hangsúlyozta, hogy minden tudományos iskolának helyet 651
