Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái Monostori Imre
TÖRTÉNETI IRODALOM kell kapnia a folyóiratban, de azt is kinyilvánította, hogy a történelem fő mozgatói a „szellemi okok”. A szerkesztés során a folyóirat következetesen náciellenes attitűdöt mutatott, e tekintetben is nemzeti érdekeket képviselt. Az új világban, 1945 után Eckhart egy ideig szerencsésen megkapaszkodott: 1946-ban megjelent új tankönyvében az állam- és jogtudományi kutatásait foglalta össze, s ugyancsak ekkor választották a Magyar Történelmi Társulat elnökévé. 1947-ben már nagy kétségekkel szemlélte a szakma sorsát. A Századokká kapcsolatban ismét megerősítette, hogy a folyóiratnak elsősorban nem politikatörténettel, hanem társadalomtörténettel kell foglalkoznia. 1848-ról a centenárium idején összefoglaló tanulmányt írt, amelyben a forradalmat úgy ábrázolta, hogy az minden tekintetben elmaradott környezetben bontakozott ki, és ez a tényező meg is határozta a kimenetelét. Kommunista kollégái ezért a nézetéért heves támadásokat intéztek ellene, úgy látták, hogy Eckhart tudományos mezbe bújtatott ellenforradalmi propagandát folytat, s hogy megtagadta 1848 dicső hagyományait. Nemsokára radikális változások következtek be: 1949-ben a magyar történetírás szakmai irányítása a legrosszabb fordulatot vette, a Magyar Történelmi Társulat életében és működésében elkezdődött az Andics Erzsébet vezérelte korszak. Eckhart ugyan megtarthatta egyetemi katedráját, ám akadémiai tagságát visszaminősítették, s nem szólhatott bele a jelentős döntésekbe. Nem tehetett mást: visszavonult egyetemi tanári állásába. Azonban itt sem várt rá nyugalom: Sarlós Márton kommunista indíttatással kirobbantotta a második „szellemtörténeti vitát”. Láthattuk, volt már egy efféle vita 1931-ben, ám ez a mostani nem a tudományosság hagyományos eszközeivel és módszereivel zajlott, hanem az ideológiai megsemmisítés volt a célja. Sarlós az egyik egyetemi jegyzetben olyan megjegyzésre bukkant, amely bár a szellemtörténetet káros ideológiának minősítette, kiemelte, hogy „az adott történelmi helyzetben a szellemtörténet megindulása mégis haladást jelentett. Gyökerében támadta meg a magyar sovinizmus áltudományát”. (196.) Ennek kapcsán 1955 májusában a jogi karon vitaülést rendeztek, ahol felszólalt Sarlós is, keményen támadva nemcsak a szellemtörténetet, de az egész eckharti életművet. Válaszbeszédében Eckhart lavírozásra kényszerült (még Sztálinra is hivatkozott), a szellemtörténettel szemben kritikus volt, ám vállalta korábbi munkásságát és kioktatóan bánt Sarlóssal. Tekintettel arra, hogy a szellemtörténet fogalmának nem volt pontos definíciója, ilyen alapon nem lehetett elmarasztalni Eckhartot sem. Mégis sokat ártott neki a tortúra, visszavonulását fontolgatta. Végül már korábban kutatott nagy témája, a magyar jobbágyság világa felé fordult. Törő László Dávid könyve végén összegzést ad főbb gondolatairól. Kiemeli Eckhart és nemzedéke szerepét a magyar történetírás két világháború közti megújításában, melynek lényege „a politikatörténetet felváltó társadalomtörténeti orientáció” (216). Eckhartnál éppen a társadalomtörténeti vonatkozások jelentik az életmű legállandóbb irányát. Módszerében ragaszkodott a pozitivista anyaggyűjtéshez és kezeléshez, de ennek nem mondott ellent a szellemtörténet iránti érdeklődése. „Eckhart fellépése egy minőségileg jobb alkotmánytörténet kibontakozását eredményezte, amennyiben európai kontextusban, szellem- és társadalomtörténeti alapon értelmezte újjá a vitás kérdéseket.” (219.) Kimutatta, hogy „történetileg létezik egy változó tartalmú Szent Korona-eszme, amelynek része az organikus államtan”. (219.) Gazdaságtörténeti tevékenysége és tudományos eredményei a szerző szerint az 1945 előtti időszakot tekintve voltak számottevőbbek. Törő László Dávid hatalmas forrásanyaggal dolgozott, szerteágazó helyekről gyűjtve össze dokumentumait, s tárgyilagos mérlegelések után végül saját véleményt formált munkájában. Könyve jól tagolt, kiemeli a fontos összefüggéseket. A kötetet tartalmas és érdekes függelék zárja. | Monostori Imre | 652
