Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Csukovits Enikő (szerk.): Az Anjou-kor hatalmi elitje (Farkas Csaba)
TÖRTÉNETI IRODALOM A szerző a legszélesebb forrásbázisra alapozta kutatását; különösen eredményes a Kijevi Ruszban, valamint a nyugati kereszténység területén keletkezett narratív és okleveles források adatainak összevetése, amely a szerző specialitása. Üdvözlendő, hogy a magyar és ruszbeli történelem eseményeit elemző munka most angolul is megjelent, hiszen így a magyar medievisztika eredményei szélesebb körben is hozzáférhetővé válhatnak, segítve a külföldi kutatók tájékozódását, valamint bizonyos, széles körben elterjedt tévedések korrigálását. A könyv azonban a magyar olvasók számára is tartogat érdekességeket, hiszen immár jóval pontosabb képpel rendelkezünk az Árpád-kori magyar és keleti szláv kapcsolatok történetét illetően, és nemcsak az uralkodókról, de a világi elitről is. A bővített változatot remélhetőleg nemsokára magyar nyelvű kiadásban is kézbe veheti az olvasóközönség. Barabás Gábor AZ ANJOU-KOR HATALMI ELITJE Szerk. Csukovits Enikő Magyar Történelmi Társulat - Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Bp. 2020. 380 oldal A magyar középkorkutatás lényeges kérdéseket megvilágító kötettel gyarapodott a közelmúltban. A Csukovits Enikő szerkesztésében megjelent, 17 tanulmányból álló kötet ugyanis nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a korszak korábbi kutatói (Engel Pál, Fügedi Erik) által jegyzett munkákat alapul véve az Anjou-kor hatalmi elitjét a lehető legárnyal tabban mutas sa be. A téma behatóbb vizsgálatát messzemenően indokolja a korszakra vonatkozó források mind teljesebb elérhetősége (a Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai Levéltárának és Fényképtárának gyűjteménye, az Anjou-kori Oklevéltár elkészült kötetei) is. Az elit vizsgálata rendkívül termékeny kutatási téma, amely a napjainkban még kevésbé intenzíven tanulmányozott Anjou-kor kutatóinak számos felfedezést tartogat. A szerkesztő a kötet előszavában az eddigi tudásanyag összefoglalását ígéri olvasójának, amely remélhetően fokozni fogja a korszak iránti érdeklődést. Bár tanulmánykötetről van szó, a munka mégis egységes egész benyomását kelti, már a szerkezetével is. A bevezetést követően az első fejezet Az európai Anjou elit (15-70.), a második az Elitváltások Magyarországon (73-162.), az utolsó, legnagyobb rész pedig Az Anjou elit élete (165-353.) címet kapta. A hazai olvasó elsőként - három külföldi szerző írása révén - az olasz és francia kutatásokba nyerhet betekintést. Riccardo Rao az itáliai kommunákat tette elemzése tárgyává, széles társadalmi spektrumban vizsgálva szerepüket a nápolyi Anjouk uralma alatt. Hasonló társadalomtörténeti megközelítéssel találkozunk Serena Morelli munkájában, aki a 13-15. századi Dél-Itália viszonyait ismerteti az udvar és a periféria kölcsönhatásának, valamint az intézmények fejlődésének vizsgálatával. Ugyanez a vezérfonala Thierry Pécout tanulmányának, amely az Anjouk uralta Provence példáját mutatja be. A három munka bepillantást enged a 2014-ben francia, magyar és olasz részvétellel útjára indult kutatócsoport (Europange) tevékenységébe is. Az egykor Anjouk által uralt területek, országok történészeinek együttműködésével megvalósuló projekt célja a lokális elitkutatáson túl a hosszabb időszakok, társadalmi struktúrák vizsgálata. 641 SZÁZADOK 156. (2022) 3. SZÁM
