Századok – 2022

2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években

TURBUCZ DÁVID A diplomatákkal közéleti eseményeken is találkozott, ezért többé-kevésbé ismerte is őket. Néhány követtel azonban személyesebb, szinte baráti jellegű kapcsolatot is kialakított. Az 1920-as éveket illetően kiemelendő a brit Thomas Hohler neve, akit még Konstantinápolyban ismert meg 1908—1909-ben.68 68 Fürj Orsolya: Brit diplomáciai jelenlét Magyarországon 1924 és 1941 között. A British Legation szervezete és működése. Doktori (PhD) értekezés. Debereceni Egyetem. Debrecen. 2017. 141—142.; DoblhoffLily: Horthy Miklós. Bp. 1938. 73-74. 69 Lásd például Pesti Hírlap, 1921. május 31. 2., augusztus 20. 7., október 12. 6., 1924. március 2. 14., 1928. április 21. 5., 1929. augusztus 23. 5. 70 Lásd például Pesti Hírlap, 1921. december 23. 6., 1925. július 3. 15. 71 Lásd például Pesti Hírlap, 1925. január 23. 5. 72 Pesti Hírlap, 1924. augusztus 15. 8., 1928. szeptember 4. 10. 73 A magyar közigazgatás i. m. 2., 17., 19., 24-25., 42., 233., 257., 309., 310., 312., 315. 74 Lásd például Budapesti Hírlap, 1921. június 4. 5., július 24. 5., szeptember 21. 4., november 23. 4., december 28. 5., 1923. június 26. 3., augusztus 18. 4.; 1924. január 16. 6., március 11. 6., május Horthy Miklós azonban nemcsak a diplomatákat fogadta, hanem a kormány­zói kihallgatásra előzetesen bejelentkezett küldöttségeket és magánembereket is. Ezekről a kihallgatásokról a sajtóból és a kormányzó napi elfoglaltságairól vezetett naplóból csupán annyi tudható meg, hogy kik és mikor keresték fel az államfőt. Magyar és külföldi állampolgárok alapvetően három okból kértek lehetőséget arra, hogy a kormányzó elé járulhassanak: tisztelgő látogatás vagy köszönetnyilvá­nítás miatt, esetleg támogatást kívántak kérni tőle egy adott ügyben. Az első két esetben természetesen csupán formális politikai aktusokról beszélhetünk. (A kül­földi küldöttségek például magyarországi tartózkodásuk során tisztelgő látogatá­sokat tettek az államfőnél.69 A köszönetnyilvánítás elsősorban magyar állampol­gárok részéről történt.)70 A harmadik esetben azonban már nehezebb megállapí­tani, hogy a küldöttség fogadásához kapcsolódott-e érdemi politikai tevékenység. Amennyiben a kormányzó megígérte a támogatását egy ügyben, és ennek más forrásokban is nyoma maradt, akkor az adott kihallgatás a kormányzó politika­formáló tevékenységei közé tartozik.71 Mindezeken kívül volt még egy, eddig nem említett oka is a kihallgatáson való megjelenésnek: elő-előfordult, hogy - rep­rezentatív feladatai részeként — maga a kormányzó kéretett magához olyan sze­mélyeket (például sportolókat), akik valamilyen nagyszerű eredményt értek el. 1924. augusztus közepén és 1928. szeptember elején például a párizsi és az amsz­terdami olimpiákon sikeresen szereplő magyar sportolóknak gratulált az államfő.72 Horthy kormányzati hivatalából adódó, formális politikai tevékenységéhez tar­tozott a III-VI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők kormánydöntés alap­ján történő kinevezése és felmentése, nyugdíjazása, elbocsátása és áthelyezése is.73 Az állami kórházak és gyógyintézetek orvosait, a postatakarékpénztári tisztviselő­ket, egyetemi tanárokat, gimnáziumok igazgatóit, a levéltárak vezetőit szintén az államfő nevezte ki és mentette fel.74 Könnyen belátható, hogy e kinevezési jogkörök 629

Next

/
Thumbnails
Contents