Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
HORTHY MIKLÓS ÁLLAMFŐI TEVÉKENYSÉGE AZ 1920-AS ÉVEKBEN érdemi politikai jelentőséggel nem rendelkeztek. Az államfő tevékenységével összefüggő hírlapi cikkeknek hozzávetőlegesen a fele ezekről az esetekről szólt.75 10. 4., július 22. 5., december 20. 5., december 24. 5., december 25. 8.; 1924. január 12. 6., március 11. 5., március 14. 5., december 2. 8., december 24. 5.; 1925. január 15. 6., január 20. 8., február 15. 9., február 28. 6., március 21.6., április 5. 11., május 31. 13., július 7. 8., október 2. 7., november 22. 5.; 1927. január 9. 11., január 15. 6., február 12. 8., február 23. 8., március 19. 8., március 27. 16., április 2. 8., április 5. 9., április 24. 14., május 14. 9., május 25. 8., június 2. 7., július 21. 7., augusztus 2. 8., augusztus 14. 17., szeptember 11. 14., október 11. 10., november 3. 7., november 20. 15., december 25. 18.; 1930. január 8. 9., január 18. 7., január 21. 9., január 27. 7., február 8. 7., február 18. 9., március 4. 9., március 8. 7., március 23. 13., április 2. 5., április 3. 11., április 5. 7., április 16. 2., május 15. 7., május 22. 8., június 14. 20., július 31. 8., május 1. 3., május 15. 8., szeptember 3. 7., szeptember 6. 7., szeptember 11. 5., szeptember 28. 15., október 31.7. 75 Az országos politikai napilapokban a Népszava kivételével szinte minden számban szerepelt ilyen tudósítás. A minisztertanácsi jegyzőkönyvekben is - bármelyiket tekintjük végig - a kormányzóra vonatkozó napirendi pontok alapvetően ezekkel a kinevezésekkel és kitüntetésekkel függenek össze. 76 Bodrogi Péter — Molnár József- Zeidler Sándor: Nagy magyar kitüntetéskönyv. A magyar állam rendjelei és kitüntetései. A Szent György-rendtől a Nagy Imre-érdemrendig. Bp. 2005. 122-167. 77 Budapesti Közlöny, 1923. november 15. 1.; Budapesti Hírlap, 1923. november 15. 5. 78 Pesti Hírlap, 1924. augusztus 28. 2. 79 Pesti Hírlap, 1930. január 31. 5., augusztus 24. 2.; 8 Órai Újság, 1930. január 29. 1.; Budapesti Hírlap, 1930. május 15. 7. 80 Pesti Hírlap, 1930. október 26. 6-7.; Budapesti Hírlap, 1930. október 26. 2.; Ablonczy Balázs: Akitűnők. A korszak kulturális kitüntetettjei. Rubicon 18. (2007) 4-5. sz. 80-85. Az idézet a 80. oldalon található. A Monarchia idején alapított, de a korszakban újjáélesztett és az újonnan létrehozott állami kitüntetések adományozása a kormányzó reprezentatív feladatai közé tartozott.76 A Magyar Érdemrend nagykeresztjét a szabályzat értelmében a kormányzó automatikusan megkapta.77 1924 nyarán Bethlen is megkapta a kitüntetést, Horthy Miklós ezzel is elismerte a kormányfőnek a konszolidáció érdekében végzett munkáját.78 Az államfő rendszeresen tüntette ki a Magyar Érdemrenddel a politikai, katonai és egyházi elit tagjait. A korszak reprezentatív kitüntetései közé tartozott a Magyar Koronás Érme, illetve a Corvin-lánc és -koszorú is. Előbbi a kormányzó elismerését fejezte ki. Ezt, például, 1930-ban Bethlen István és Walko Lajos, a jóvátétellel kapcsolatos tárgyalásokon elért eredményei miatt, valamint miniszterségének tizedik évfordulója alkalmával Vass József kapta meg.79 Az 1930 októberében alapított Corvin-láncot 10, a koszorút pedig 59 személynek ítélték oda első körben. A kitüntetettek között volt Klebelsberg Kunó, Dohnányi Ernő, Herczeg Ferenc, Hubay Jenő, Ravasz László, Teleki Pál, Bartók Béla, Kandó Kálmán, Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Tormay Cécile és Zilahy Lajos is. A láncot, azaz a kitüntetés magasabb fokozatát a rendszerhez lojális értelmiségiek nyerték el, míg a koszorú esetében „a díjazottak köre lényegesen tarkább eszmei képet” mutatott.80 Horthy rendszeresen részt vett a közoktatás, a felsőoktatás (beleértve a tisztképzést), a kultúra, az egyházi és a tudományos élet kiemelkedő rendezvényein is. Fontos eseménynek számított például a világháború után Szegedre költözött 630
