Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
HORTHY MIKLÓS ÁLLAMFŐI TEVÉKENYSÉGE AZ 1920-AS ÉVEKBEN a miniszterelnök megkísérelte a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsolatok normalizálását a Szovjetunióval, a kormányzó számára azonban ez elvi kérdés volt, ezért nem támogatta Bethlen javaslatát.49 Ezt leszámítva az államfő a külpolitikában nem játszott érdemi szerepet, legalábbis azt követően, hogy az 1919 ősze és 1921 vége közötti kalandor külpolitikai elképzelések lekerültek a napirendről.50 49 Romsics!.: Bethlen i. m. 257-258.; Ko fontári Attila: Magyar-szovjet diplomáciai, politikai kapcsolatok 1920-1941. (Politikatörténeti füzetek) Bp. 2009. 58-83. 50 Sakmyster, T: Admirális i. m. 68-80. 51 Romsics I.: Bethlen i. m. 329. 52 Horthy Miklós titkos iratai. S. a. r. Szinai Miklós - Szűcs László. Bp. 1962. 82-109.; Romsics I.: Bethlen i. m. 329-331. 1930 őszén Horthy magatartása kezdett megváltozni; nagyobb hangsúlyt helyezett a kormányzati politika alakításában való részvételre, és komolyabb betekintést követelt az aktuális ügyekbe.51 Az 1931. február végi és március eleji koronatanács ülésen már kritikát is megfogalmazott a kormánypolitikáról, sőt javaslatokat tett a kialakult helyzet kezelésére. Ezek elsősorban az 1930. szeptember 1-jei munkanélküli tüntetés kezelésére vonatkoztak: kifogásolta, hogy a hatóságok nem léptek fel kellő eréllyel a tüntetőkkel szemben, javasolta, hogy vezessék be preventív jelleggel a statáriumot, és szigorítsák a parlamenti képviselők mentelmi jogát. A sajtó feletti kormányzati kontroll mértékének erősítését is indokoltnak látta. Bethlen az államfő megjegyzéseire és javaslataira minden esetben válaszolt, hangsúlyozva, hogy az adott helyzetben nincs szükség érdemi intézkedésre, mert a hatályos jogszabályok elegendők a helyzet kezelésére. A kormányfő azonban arra kérte minisztereit, hogy a jövőben havonta legalább egyszer keressék fel és tájékoztassák az államfőt az aktuális kormányzati ügyekről. A koronatanácsot követően ugyan nem történt érdemi változás a kormánypolitikát illetően, de a tény, hogy egyáltalán összehívták, s ezen az államfő még kritikát is megfogalmazott a kormány tevékenységéről, azt jelezte, hogy Horthy és Bethlen kapcsolata, addigi bizalmi viszonya megváltozott. A kormányzó álláspontja, amely mögött már felsejlett Gömbös Gyula személye, a politikai rendszer autoriter vonásainak erősítését célozta.52 Horthy gondolkodásmódjában és szerepfelfogásában az 1920-as évek első felében végbement változásokat jól érzékeltetik azok a kijelentések, amelyeket 1923. augusztus 21-én Kozma Miklósnak tett. Bethlen Istvánról a következőket mondta: „azt hiszem, megtaláltam benne a legtehetségesebb embert, ki ma az ország kormányzására alkalmas”. Majd kitért a fajvédők, személy szerint Gömbös Gyula értékelésére is. Kozma így összegezte az államfő álláspontját: „Érzelmileg úgy az antiszemita, mint a nacionalista politikát illetőleg teljesen velük érez, de ez csak keresztülcsillan azon sorok között, amit mond, egyébként pedig mondja azt, amin három szó után meglátszik a miniszterelnök igen nagy befolyása és hatása.” Teljesen nyilvánvaló, hogy 1923 nyarán 626
