Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
TURBUCZ DÁVID nem történt végleges szakítás a kormányzó és a fajvédők, a radikális jobboldal között, Horthy nem égetett fel minden hidat maga mögött. Politikai nézetei azonban mérséklődtek, annak radikális, militáns elemei háttérbe szorultak. Világképében keveredtek a konzervativizmus és a jobboldali radikalizmus egyes elemei.53 A konzervativizmushoz közelítette, hogy kiemelt céljának tartotta az adott politikai és társadalmi berendezkedés védelmét, ezért nem támogatta a radikális földreformot, ahogyan a választójog kiterjesztését sem. A fajvédő politikai programból annak antiliberális és antiszemita elemei hatottak rá, s a jobboldali radikalizmus hatásával is magyarázható a militarizmus és a diktatórikus tendenciák iránti vonzódása.54 A következőképpen foglalta össze kormányzói tevékenységének fő célját, ami kitűnően jelzi a rendpárti államfő gondolkodásmódját: „Ebben az országban rendnek kell lennie, és én rendet fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenkedés a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióval.”55 53 Sakmyster, T: Admirális i. m. 6-7., 360. 54 Sipos Péter: Horthy Miklós személyisége és gondolkodásmódja. Rubicon 16. (2007) 10. sz. 57-61. 55 Kozma Miklós naplóját idézi és elemzi Ormos M.: Egy magyar médiavezér i. m. 122—123. 56 Lásd például Szózat, 1922. október 18. 3., 1923. június 12. 4., július 1.3., 1924. február 23. 2., március 14. 5., november 16. 5.; Budapesti Hírlap, 1923. június 15. 2., július 1. 3., 1924. május 24. 1., augusztus 24. 4., 1929. janurá 5. 3., január 10. 3., szeptember 1. 11.; Pesti Hírlap, 1929. február 5. 3., szeptember 1. 27., október 11. 3., október 12. 3., 1930. szeptember 23. 8., szeptember 28. 5. 57 Lásd például Szózat, 1922. február 15. 8., március 7. 3., március 11. 5., március 14. 4., július 8. 4., 1924. június 8. 3., 1925. május 28. 11., augusztus 2. 13.; Pesti Hírlap, 1924. január 1. 5-6., 1925. március 14. 13., 1927. március 3. 33., május 1. 2., 1929. október 30. 2.; 8 Órai Újság, 1926. január 12. 6., 1927. július 12. 6. A főispáni karhoz lásd Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon. Századok 143. (2000) 1029-1101. 58 Pesti Hírlap, 1925. július 9. 7., júl. 11. 14.; Budapesti Hírlap, 1925. július 12. 5.; Pesti Napló, 1925. július 9. 10., július 12. 3. 59 A főpolgármester kinevezéséhez lásd A főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei 1873-1950. Szerk. Feitl István. Bp. 2008. 21-23., 59-61., 67-70.; L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke (A liberális polgári pártok 1919-1931). Bp. 1980. 130-131., 145-148., 219-221. Horthynak volt még néhány jogköre, amely — legalábbis elvi — lehetőséget biztosított számára a politika tényleges formálására. A miniszterelnök javaslatára szakminisztereket és államtitkárokat mentett fel és nevezett ki.56 (Ezek a személycserék egy-egy tárcavezetőt érintettek, nem pedig a kormány egészét.) Bizonyos időközönként sor került a főispánok leváltására és kinevezésére is.57 Szerepet kapott Budapest főpolgármesterének megválasztásában is. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis joga volt a belügyminiszter előterjesztésére három személyt javasolni főpolgármesternek, akit ezután a fővárosi közgyűlés megválaszthatott, így került például Ripka Ferenc 1925. július 11-én a főváros élére.58 (A főpolgármester megválasztásának addigi rendjét az 1930. évi XVIII. te. is hatályban hagyta.)59 Az igazságszolgáltatás működésében a kormányzó kétféleképpen is 627
