Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
TURBUCZ DÁVID a legkisebb bizonytalanság sem övezte. Az államfő szerepe a kormányalakítások során tehát csupán 1919 és 1921 között, majd Bethlen lemondása után, 1931-et követően volt meghatározó.44 (1920 tavasza és 1922 nyara között összesen három kormány működött. Mivel ezeket többször is átalakították, ebben az időszakban összesen hat kormányról beszélhetünk. Ezt követően azonban már csak egyszer, 1926 őszén alakult újjá a kabinet Bethlen 1931. augusztus 19-ei távozásáig.)45 44 A politikai rendszer jellemzéséhez, lásd Romsics I.: Bethlen i. m. 213-216., 242-243., 253., 307- 309.; Püski L: A Horthy-rendszer i. m. 18-22., 54-55., 99-107., 122-132., 141-152., 164-176., 258-264.; Püski L: A Horthy-korszak parlamentje i. m. 331-332., 444-460. 45 A sajtó tudósításai mellett lásd Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1975. Bp. 1978. 63-66., 90-92., 139-140. 46 Püski L.: A Horthy-korszak parlamentje i. m. 316-318. 47 Püski Levente: A magyar felsőház története 1927-1945. Bp. 2000. 18-22. 48 Uö: A Horthy-rendszer i. m. 30-32. A kormányzó 1922 és 1931 között a törvényhozás feloszlatása, az új választások kiírása, az ülésszakok berekesztése és elnapolása kapcsán mindig a miniszterelnök javaslatai alapján járt el. A törvénykezdeményezési jogával egy alkalommal sem élt. A meglehetősen korlátozott, halasztó erejű vétójogát is ritkán, az évtized során összesen háromszor alkalmazta, ráadásul politikailag ezek egyike sem tekinthető lényeges ügynek.46 1927 januárjától joga volt maximum 40 főt kinevezni a felsőház tagjai közé. Ezzel elsősorban a miniszterelnök javaslata alapján élt.47 A kormányzó a törvényalkotásnak nemcsak azért nem volt meghatározó szereplője, mert ezt a jogköre nem tette lehetővé, hanem azért sem, mert a rendelkezésre álló jogosítványaival nem élt. Ugyanez figyelhető meg a kormányhoz való viszonyát illetően is: idővel egyre ritkábban érezte szükségét annak, hogy állást foglaljon a napirenden lévő kérdésekkel kapcsolatban. Amíg 1919 ősze és 1921 vége között gyakran részt vett a kormányüléseken, addig a Bethlen-korszakban erre évekig nem került sor, ahogyan a koronatanács összehívására sem.48 Reprezentatív feladatainak előtérbe helyezése azonban nem jelentette azt, hogy ne tartott volna igényt a rendszeres tájékoztatásra. A kormányzó napi elfoglaltságairól vezetett napló szerint a kormány tagjai közül Bethlen István jelent meg nála legtöbbször, mivel ő a kormány egészét érintő kérdésekről is tájékoztatást adhatott. A napló tanúsága szerint 1923-ban átlagosan kéthetente kereste fel a kormányzót, utána ezek a látogatások ritkultak. A miniszterek — a bel- és külpolitikai helyzet függvényében — eltérő gyakorisággal számoltak be a munkájukról. A kormányzó és a kormány közötti kommunikáció a vizsgált korszakban lényegében egyirányú volt: szinte mindig a kormány felől indult, a kormány tagjainak beszámolói révén. 1921 vége és 1930 ősze között csupán egyetlen példát ismerünk arra, hogy Horthy érdemi ellenvetést fogalmazott meg a kormány javaslatai kapcsán, sőt meg is akadályozta annak megvalósítását: 625
