Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
TURBUCZ DÁVID polgári hatóságokkal kapcsolatos jogköreit gyakorolta.18 Államfővé választását követően is folytatódtak korábban megkezdett vidéki útjai, melyek során nem kevés beszédet tartott. Ezekben gyakran kitért az aktuális politikai ügyekre s a kormány előtt álló, megoldandó feladatokra is.19 18 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) I. Országos Katonai Hatóságok, 31. Honvédelmi Minisztérium 998. d. Ein. A., 60 657. sz. A kormányzói elhatározásra felterjesztendő ügyek szabályozása. Bp., 1920. ápr. 13.; A magyar közigazgatás tükre. Szerk. Magyary Zoltán. Bp. 1932. 15-17., 27., 65., 76., 81., 88-90. 19 Erről részletesebben Turbucz Dávid: Horthy Miklós beszédei 1919 és 1923 között. Századok 154. (2020) 183-208. 20 Ennek hátteréhez lásd Pritz Pál: Horthy Miklós és a katonai diktatúra. Történelmi Szemle 53. (2011) 127-139. 21 Horthy Miklós fővezéri tevékenységéhez lásd Turbucz Dávid: Régi források, új értelmezési lehetőség. Horthy Miklós fővezéri tevékenysége. Történelmi Szemle 62. (2020) 425—452. 22 Pesti Hírlap, 1920. június 6. 1-2.; Budapesti Hírlap, 1920. június 6. 1-2.; Szózat, 1920. június 6. 1. 23 A júniusi belpolitikai válsághoz lásd Sakmyster, T: Admirális i. m. 75-77.; Pataki István: Az ellenforradalom hadserege 1919-1921. A hadsereg szerepe az ellenforradalmi rendszer kialakításában és megszilárdításában Magyarországon (1919. augusztus-1921. július). Bp. 1973. 209-228.; Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve. (Magyar História) Bp. 1982. 107-110. 24 Pesti Hírlap, 1920. június 9. 2. 25 Pesti Napló, 1920. június 11. 1-2.; Budapesti Hírlap, 1920. június 11.2. 26 Budapesti Hírlap, 1920. június 26. 1., június TI. 1-2. 1920 tavaszán ugyan még korántsem lehetett konszolidált politikai viszonyokról beszélni, azonban Horthy Miklós kormányzóvá választása fontos lépés volt azon az úton, amely elvezetett a hadsereg hatalmának és a politikai életre gyakorolt befolyásának csökkenéséhez. A politikai konszolidáció irányába tett első érdemi lépésnek azt tekintem, amikor 1920 januárjában a fővezér az antant álláspontjával összhangban lemondott a katonai diktatúra bevezetésének lehetőségéről.20 Március 1-je után egyre több jogosítvány került át a polgári hatóságokhoz, a kormányhoz, a nemzetgyűléshez és az igazságszolgáltatás szerveihez.21 1920 júniusában pedig a nemzetgyűlésben újra napirendre került a nemzeti hadsereg különítményei és az Ébredő Magyarok Egyesülete által elkövetett atrocitások kérdése.22 A kormány június elején döntést hozott arról, hogy további intézkedéseket tesz a hadsereg hatalmának korlátozása érdekében,23 sőt kilátásba helyezte a lemondását is, ha nem kapná meg ehhez a kormányzótól a szükséges támogatást. Június 9-én ezért a kormány tagjai felkeresték Horthy Miklóst, hogy tájékoztassák a terveikről,24 a kormányzó pedig átnézte és jóvá is hagyta a miniszterek javaslatait.25 A békeszerződés aláírása és a feszült politikai helyzet mégis a kormány bukását eredményezte.26 A kormánypártok jelöltjei helyett a kormányzó először Bethlen Istvánt, majd miután ő nem tudott megállapodni a pártok vezetőivel, Teleki Pált kérte fel 621
