Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
HORTHY MIKLÓS ÁLLAMFŐI TEVÉKENYSÉGE AZ 1920-AS ÉVEKBEN Ehhez alapvetően három forrástípust használtam. Az első a korabeli politikai sajtó. Elsősorban a Pesti Hírlap cikkeire támaszkodtam, mivel ez a lap a kormányzó tevékenységének szinte minden releváns aspektusáról folyamatosan tudósította az olvasókat. A második forrást az MTI napi tudósításai jelentik, míg a harmadikat az a körülbelül 500 oldal terjedelmű napló, amelyet a kormányzó 1923. január 1. és 1930. március 5. közötti napi elfoglaltságairól az adott napon szolgálatban álló szárnysegédek vezettek.8 Mivel a politikai napilapok szisztematikus vizsgálatára — ebben az összefüggésben — még nem került sor, s a napló elemzése sem történt meg,9 a tanulmány több újdonsággal is szolgálhat Horthy kormányzói tevékenységével kapcsolatban. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) K Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Államfői hivatali levéltár (1890-1948), Kormányzói Kabinetiroda, 589. A kormányzó félhivatalos iratai, (a továbbiakban: K 589) 8936-8937. mf. III. Horthy Miklós személyével és a Horthy családdal kapcsolatos iratok. A-B. Horthy Miklós napi elfoglaltságairól vezetett napló (1923. jan. 1.-1925. okt. 31., 1925. nov. 1. - 1930. márc. 5.). A naplóra a tanulmányban kétféleképpen hivatkozom: 1. utalásszerűén a szövegben, amennyiben annak egészére vagy egy nagyobb részére hivatkozom, 2. konkrétan, amikor a dátum feltüntetésével utalok a napló megfelelő részeire. 9 Csíki Tamás az államfő gödöllői tartózkodása kapcsán, tehát korlátozott keretek között használta ezt a forrást. Csíki Tamás: A kormányzó Gödöllőn - Kultusz és mindennapok. Kommentár 6. (2010) 1. sz. 53-64. A kormányzó politikai funkcióinak kategorizálása A szakirodalom Horthy reprezentatív és nem reprezentatív államfői funkcióit, feladatait különbözteti meg. Ebből kiindulva, de ezt a megközelítést némileg módosítva (pontosítva), úgy vélem, hogy az elemzés szempontjából célszerűbb lenne elválasztani egymástól a kormányzói hivatalból adódó formális (nem ritkán csupán szimbolikus) aktusokat és a politika formálására ténylegesen is alkalmas, érdemi jogköröket, tevékenységeket. Ezek elkülönítésével még árnyaltabb képet kaphatunk Horthy Miklós politikai szerepéről. A kérdés összetettségét jól mutatja, hogy például a miniszterelnök és a miniszterek előterjesztése alapján történő kormányzói kinevezések és előléptetések ugyan a nem reprezentatív államfői feladatok körébe tartoztak, de ezek — az esetek túlnyomó többségében — mégsem jelentettek a politikai életre közvetlenül is hatást gyakorló, politikaformáló érdemi tevékenységet, mivel az országos politikát, a hatalmi viszonyokat valójában nem befolyásolták. E szerint a megközelítés szerint a reprezentatív államfői feladatok mellett egyes nem reprezentatív funkciók is a formális politikai aktusok körébe sorolhatók. A politikát formáló, érdemi tevékenységen tehát azt a fellépést értem, amikor a döntésből a kormányzó maga is aktívan kivette a részét, és az a hatalmi viszonyok, a hadsereg, 616
