Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
TURBUCZ DÁVID a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a kultúra, a társadalom stb. működésében valamilyen változást eredményez(het)ett. Ide sorolhatók az új kormányfő és miniszterek kinevezései, a kormány- és az egyéb politikai válságok elhárításában való szerepvállalások (ezekből 1919 és 1921 között több is volt), a részvétel a minisztertanács ülésein, a koronatanács vezetése, a kormánytagok és a kormánypárti, ellenzéki politikusok kihallgatáson történő fogadása vagy a közkegyelem gyakorlása. A törvényhozással kapcsolatos feladatok (a törvények kihirdetési záradékkal való ellátása, a parlament feloszlatása, elnapolása stb.) mellett ide tartoztak még azok az interjúk, nyilatkozatok és beszédek is, amelyek aktuális politikai kérdésekre, vitákra reflektáltak. Az államtitkárok, a főispánok, az ügyészek és a bírók kinevezését is az érdemi jelentőségű politikai tevékenységek körébe sorolom.10 Az eddigi szakirodalom jórészt erre, tehát Horthy politikaformáló tevékenységének bemutatására helyezte a hangsúlyt. 10 A kormányzónak a politikai rendszerben betöltött szerepéhez lásd Püski L.: A Horthy-rendszer 1919—1944. (Modern magyar politikai rendszerek). Bp. 2006. 17—40.; Püski Levente: A Horthy-korszak parlamentje. (A magyar országgyűlések története) Bp. 2015. 329-332., 435-436. 11 Az MTI híranyaga 1920 októberétől áll rendelkezésre. 12 Előfordult ugyanis, hogy egy adott eseményről több cikk is megjelent. 13 A grafikonok nem mutatják azokat a cikkeket, amelyek a Horthy-kultusz építése és ápolása részeként jelentek meg. Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz 1919-1944. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések) Bp. 2015. 316-369. A kormányzó szerepfelfogásában tapasztalható változást jól érzékelteti az 1. és a 2. grafikon. Ezek az MTI hírei11 és a Pesti Hírlapin olvasható cikkek alapján azt szemléltetik, hogyan miként alakult Horthy Miklós politikaformáló és formális politikai aktusokból álló tevékenységének az aránya a 1920-as években. A grafikonok nem a cikkek mennyiségét, hanem az államfő feladataihoz kötődő események számát mutatják.12 A Pesti Hírlap 1919 és 1931 között folyamatosan megjelent, így az időszak egészére nézve lehetőséget ad a tendencia vizsgálatára. Az MTI híranyagának elemzése pedig azért fontos, mert a napilapok jelentős részben innen kapták a híreket.13 Az MTI-re és a Pesti Hírlapra, vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy 1921 végéig Horthy a politikaformáló, azt követően azonban egyre inkább a formális, szimbolikus aktusokra szorítkozó politikai tevékenységét helyezte előtérbe. A kevésbé mozgalmas időszakokban azonban már 1920-ban és 1921-ben is elő-előfordult, hogy a formális politikai aktusok domináltak a kormányzó tevékenységében. A gazdasági világválság harmincas évek eleji magyarországi megjelenésének hatására hozzáállása megváltozott: aktívabb lett a kormányzati politika alakításában, bár korántsem annyira, mint egykor, 1919 és 1921 között. 617
