Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN tartományi határ jellegét mutatta. A határ jelenléte ekkor kereskedelmi szempontból és a vámok tekintetében is csupán formalitás volt. A világháború kirobbanása és a gazdasági viszonyok feletti állami kontroll fokozódása konfliktusokkal terhelte meg a határ menti gazdasági kapcsolatokat. A határ egyre zártabbá válása, illetve fizikai megjelenése a helyi lakosság addig megszokott élettérének módosulását jelentette. Ezek a változások azonnali reakciókat váltottak ki, illetve a helyiek részéről új határjárási stratégiák kidolgozását indukálták. Az illegális kereskedés, üzletelés az informális gazdasági szereplők között egyre gyakoribbá vált. A csempészet motivációját az jelentette, hogy ezáltal az állami szabályozás kötelékéből - illegális módon ugyan, de - kiszabadulhattak a határon átívelő és kölcsönösen hasznot hozó gazdasági kapcsolatok fenntartásában érdekelt felek. A háborús válságot követően a makroszintű döntések alapján meghúzott új államhatárok ismét jelentősen és hosszú távon módosították a helyiek életét. A határ végleges megvonását követően bizonyossá vált, hogy a háború előtti kapcsolathálózatot már nem lehet változatlanul fenntartani. A határ az eredeti mikrorégiójukban (az addigi államhatalom keretei között) maradt, illetve az attól elszakított lakosok egyéni, kollektív és egymáshoz való viszonyait is átformálta. Különösen, hogy az új határok kijelölésénél nem vették figyelembe a korábbi gazdasági és közigazgatási határokat, vonzáskörzeteket. A burgenlandi—nyugat-magyarországi mikrotérségben csak lassan tudtak megbarátkozni a realitásokkal. A (állam)határ minőség és funkció szerinti változásai néhány év leforgása alatt nagyfokú alkalmazkodóképességet követeltek a régió lakosságától. A helyiek mentális térképe szerint az elcsatolt vármegyerészekből létrejövő Burgenland még az 1920-as évek közepén sem egy idegen világot, hanem a saját világuk folytatását jelentette, amit a térségben közel egy évtizedig virágzó, a határ menti mindennapok részévé váló csempészet is bizonyított. A kezdetben megbélyegzett és a túlélés érdekében átmenetinek szánt csempészet — mint törvényileg mindenkor elítélt tevékenység — fokozatosan alakult át egy hosszú távú, biztos megélhetést jelentő, társadalmi konszenzussal övezett életformává. Az itt élők számára az évek előrehaladtával egyre elfogadottabb lett a szükségletek kielégítése ezen a módon, s így a csempészet egy illegális bűncselekményből a helyi és regionális mindennapok részévé, megszokott, sokszor a hatósági közegek által is támogatott, de legalábbis elnézett határjárási stratégiává vált. 613
