Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET 1922-ben a csempészektől lefoglalt élelmiszerek, élő állatok és készpénz értéke már közel 280 millió magyar koronát tett ki, s ez csupán egynegyedét vagy egyötödét jelentette a csempészet révén eredményesen ki- és/vagy bejuttatott termékek értékének.68 68 Az egy év alatt elkobzott áruk között szerepelt 6,2 millió korona értékű dohánytermék, 12 ezer doboz gyufa csaknem 60 ezer korona értékben, emellett közel 6,3 millió korona értékű hús és hústermék, 83 ezer tojás és 1700 kg vaj 4 millió korona értékben, illetve 3,5 millió korona értékű, mintegy 35 tonna gabona is. Ezeken kívül a lefoglalt élő állatok (szarvasmarha, ló, birka, liba stb.) értéke további 246 millió koronát tett ki. Mindezek mellett még mintegy 4 millió magyar, valamint 7 millió osztrák valutát is elkoboztak a csempészektől egyéb ékszerek és nemesfémek mellett. Szomorú statisztika 1922-ből. Vasvármegye, 1923. február 21.4. 69 Az alispáni hivatalba többször küldtek névtelen feljelentéseket, melyek jórészt notórius csempészekre hívták fel a figyelmet. A feljelentések alapján eszközölt hatósági vizsgálatok, nyomozások során azonban általában nem igazolódott a feljelentő gyanúja, illetve panasza. A házkutatások során furcsa módon szinte sosem találtak csempészetre utaló jeleket, illetve a vádlottak mindig tagadtak. MNLVaML IV.405.b. 1420/1917.; 1419/1917.; 1523/1918.; 1622/1919. 70 Néhány példa: Csempész-problémák a rendőrségen. Vasvármegye, 1919. január 25. 3.; 31 marha története. Vasvármegye, 1919. január 28. 3.; Elfogott csempészek. Vasvármegye, 1919. február 6. 4.; Aranycsempészek. Vasvármegye, 1920. november 23. 3.; Folyik a csempészet. Vasvármegye, 1921. március 4. 2.; Lefülelt csempésztársaság. Vasvármegye, 1922. szeptember 22. 2.; Állj vagy lövök! Kőszeg és Vidéke, 1923. április 1. 3.; Lelőtt csempészek. Vasvármegye, 1924. március 27. 5. A csempészet határ menti gyakorlata A csempészet kiterjedt gyakorlat volt a nyugati határ térségben. Megvoltak a sajátosságai, bevett módszerei, a csempészekkel, értékesítőkkel való kapcsolatfelvételtől kezdve, az áruk beszerzési helyének megválasztásán, a járőrök mozgásának, őrségváltásainak tanulmányozásán, az engedékenyebb és szigorúbb határőrök megfigyelésén, az „átcsúszás” reményében nekik fizetendő termék- és mennyiségfüggő tarifarendszeren át az akciók részletes megtervezéséig. Bár rengetegen tudták, hogy kik, mikor, milyen módszerekkel foglalkoznak csempészettel, csak kevesen jutottak a hatóságok kezére feljelentés miatt.69 Mindez egyszerre jelzi a határ menti közösségek összetartó erejét, bizalmi hátterét, illetve a csempészet kiterjedtségi fokát is. Az illegális gazdaság cselekvés- és magatartásformáinak háború utáni állandósulásával párhuzamosan a magánszemélyek, kisebb csoportok mellett már kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező, szervezett - több tucat tagból álló - csempészbandák is bekapcsolódtak a feketézésbe.70 Egy 1919-es hivatalos szolgálati jelentés szerint „ezrével akadtak, akik életpályának választották a csempészetet; voltak családok, voltak községek, amelyeknek minden tagja, illetőleg lakosa kivétel nélkül űzte ezt a foglalkozást és egymást támogatva, tervszerűen, napokkal előbb kidolgozott rafinériával, esetleg szövetkezve, vállalatszerűén hurcolta ki az országból mindazt, amit 604
