Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN Ausztriában jobban megfizettek, és szállította be mindazt, amely cikkeknek ekkor az ország szűkében volt.”71 A családilag űzött csempészetet művelve a gazdák például több esetben is valamelyik rokonukkal vezettették át állataikat Ausztriába. Ugyanis, ha a határon véletlenül letartóztatták a kísérőt, akkor a tulajdonos azonnal előállt és járlatát (marhalevél) felmutatva ismeretlen tettes ellen lopás miatt feljelentést tett a hatóságnál.72 Ezután a csempész-rokon ellen kitűzött tárgyaláson - lévén, hogy magánvádra üldözendő cselekmény miatt indítottak eljárást — a tulajdonos egyszerűen visszavonta a vádat, aminek következtében a beidézett csempészt fel kellett menteni és az állatot vissza kellett adni a tulajdonosnak. Az ilyen akciókkal elkerülték, hogy az állatokat elkobozzák és esetleg elárverezzék vagy közélelmezési célokra levágják és a húsát kiárulják. Másrészt a visszakerült állatokat a tulajdonos újból megkísérelhette átcsempész(tet)ni a határon.73 71 Suba János: A Vas vármegyei határcsendőr-zászlóalj története, 1919-1921. Vasi Szemle 55. (2001) 693-695. 72 A járlat a haszonállatokra vonatkozó tulajdonjog igazolására szolgáló hivatalos iratot jelenti. Ezen hatósági bizonyítvánnyal igazolták az állat származási helyét, jogos birtoklását, illetve tanúsították, hogy állategészségügyi szempontból az állat alkalmas a forgalomba hozásra, vagyis vásárra hajtható és eladható. A járlatot bármely jogcímen bekövetkezett tulajdonjog-változás esetén általában a - járlati nyilvántartást vezető - jegyzőnél kellett átíratni az új tulajdonos nevére. Fontos, hogy a járlatok csak belföldi állatforgalomra voltak érvényesek, ezzel az országból nem lehetett állatot kivinni, de a már be- és/vagy kicsempészett állatok és újdonsült tulajdonosaik hamis járlati-nyilvántartásba vételével könnyebb volt „legális színezettel” túladni az árun. 73 Erélyes intézkedések a csempészet ellen. Magyarország, 1921. március 24. 2. A háború első éveitől az üzérkedésre használt kezdeti néhány kiló gabona és liszt mellett idővel egyre nagyobb mennyiségben és egyre sűrűbben más termékek is megjelentek a feketepiacon. Húsféleségeket, zsírt, vajat, szalonnát, tojást, zöldség- és gyümölcsféléket, illetve élő állatokat, dohányt, cukrot, kávét és bort is igyekeztek átjuttatni a határon. Ezen kívül, főként már az 1920-as években megkíséreltek különféle textíliákat, bőrt, selyemharisnyát, napernyőt, kalapot, fegyvereket, készpénzt, nemesfémeket, egyes esetekben kokaint, morfiumot és egyéb gyógyszereket, sőt embereket is ki- és/vagy becsempészni. A határon való sikeres átjutás érdekében az árukat célszerű volt elrejteni különféle trükkök, rafinériák alkalmazásával. Sok kísérlet azonban nem járt sikerrel, így a hatóságok lefoglaltak például arannyal bélelt ruhát, benzines kannába rejtett ezüst- és aranypénzt, lőporos hordókba zárt élelmiszereket, kalapdíszbe bújtatott briliánst, zsír fölé öntött tejet, szappanba rejtett vagy ingbe varrt arany húszkoronást, tejeskannába töltött bort, szoknya fodraiba rejtett tojásokat vagy koporsóba dugott csipkét is. Érdekesség, hogy a 605
