Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN a drágaságot és a gazdasági instabilitást, ezzel pedig a lánckereskedelem támogatójává vált. A kölcsönösen elrendelt határzár a két ország közötti áruforgalmi, kereskedelmi kapcsolatokat átmenetileg ugyan beszüntette, de a csempészek munkája a bojkott felmondása után ismét nélkülözhetetlennek bizonyult: az újabb bécsi élelmiszerhiányt jórészt ismét a csempészet révén orvosolták. (Ráadásul a bojkott miatti elégedetlenség épp a trianoni békeszerződés értelmében frissen elszakított, de iure Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi térség lakosságában is komoly ellenérzéseket váltott ki.66 ) A bojkott, illetve az elrendelt határzár feloldása végül bizonyította, hogy a csempészetet a viszonyok normalizálása nélkül, a helyi lakosság érdekeit figyelmen kívül hagyó állami, illetve államközi szabályozásokkal, tiltásokkal nem lehet teljesen megakadályozni. 66 Az osztrák kormány eredetileg ki akarta vonni a bojkott alól ezt a területet, azonban ez ekkor technikailag kivitelezhetetlen volt. Ezáltal a bojkott kezdetén kijelentették, hogy a nyugat-magyarországi vármegyéket nem kezelik Ausztriához tartozóként. A helyi lakosság többsége, felismerve, hogy hova utalja őket gazdasági érdekük, a bojkott elleni fellépés során többször agitált a terület Magyarországhoz való visszacsatolása mellett, és hangoztatta, hogy „akkor legalább nem halnak éhen”. Ma kezdődik a vörös bojkott. Vasvármegye, 1920. június. 20. 1.; „Bécs sokat szenved.” Magyarország, 1920. június 26. 2. 67 Részletesen lásd Suba János: Határátkelőhelyek, vámutak a trianoni Magyarországon 1919-1938. In: Kárpát-medence: természet, társadalom, gazdaság. Földrajzi tanulmányok. Szerk. Frisnyák Sándor - Gál András. Nyíregyháza-Szerencs 2003. 539-556.; Bencsik Péter: A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt 1898-1941. Rendvédelmi-történeti Füzetek 13. (2007) 16. sz. 15-24.; Suba János: Határszéli forgalom szabályozása a magyar-osztrák határon 1922-1933 között. Történeti Földrajzi Közlemények 6. (2018) 1. sz. 149-158. A vesztes háború, a gazdasági összeomlás, az inflációs különbségek, a megengedő vámpolitika mellett a trianoni határhúzás, a terület hovatartozásáért vívott küzdelmek, illetve Burgenland elcsatolása is jelentős hatással volt a csempészetre. A nyugat-magyarországi vármegyerészek Ausztriához kerülésével az 1920-as évek közepére meghatványozódott az illegális gazdasági határforgalom. Egyrészt az elcsatolt területeknek csempészet révén kellett mindazt megszerezniük, amit nem tudtak maguknak megtermelni, másrészt be kellett csempészniük Magyarországról azt a fogyasztási felesleget is, amit kereskedés céljával a szomszédos régiókba kívántak eljuttatni. Harmadrészt a régi-új szomszédos osztrák területeknek, vagyis a stájer, az alsó-ausztriai és a bécsi tartományoknak (továbbra) is csempészettel kellett beszerezniük azt, amit az újonnan betagozott, de a magyarországi termő vidékek gazdasági segítségére szoruló Burgenland nem tudott megkapni, illetve előteremteni. Ezt a „hármas csempészveszedelmet” a határforgalom ellenőrzésének totálissá válása67 sem tudta mérsékelni, különösen, hogy az illegális áruforgalom helyi szinteken ekkorra már gyakorlatilag intézményesült és szinte megbecsülhetetlen méreteket öltött. A szombathelyi vámőrkerületi parancsnokság jelentése szerint 603
