Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET rozottan a bojkott ellen foglalt állást. Emellett az épp aratási időben bevezetett határzár érzékenyen érintette a határszéli gazdákat is mind a magyar, mind az osztrák oldalon.63 A bojkott tehát nem volt teljes és nem is volt tartható hónapokon át — ami pedig sikerének lényeges előfeltétele lett volna. Az osztrák kormánykörök hetekkel később kezdték belátni, hogy az akció visszafelé sülhet el, és ez az irányítást átvállaló Ausztriát közgazdasági tekintetben összeroppanthatja. Az ország ugyanis nem jutott sem élelemhez, sem olcsó és jó minőségű szénhez, aminek következtében a bécsi, a stájer és az alsó-ausztriai régióra ismét olyan napok virradtak, amikor a lakosságnak nélkülöznie kellett.64 63 Vas vármegye főispánja a bojkott első napjaiban utasította a határ menti főszolgabírókat, hogy azoknak, akiknek birtokai átnyúlnak a határon, szigorú szabályok szerint állítsanak ki határátlépési igazolványokat. Minderre osztrák oldalon nem került sor. Az ottani lakosság hivatalosan nem jöhetett át a magyar területen fekvő földjeire, így nem is vihettek ki onnan semmit. Ennek hatására viszont sok helyen bezárták még az üzleteket is, lévén, ha Magyarországról nem hozhatnak semmit, akkor nekik sincs árujuk. 64 Az osztrákok a szénhiány átmeneti orvoslására - illetve nyomásgyakorlás céljából is - a bojkott időszak alatt (is) feltartóztattak a Németországból, valamint Csehszlovákiából Magyarországra tartó szénszállítmányokat. Megszűnt a bojkott. Vasvármegye, 1920. augusztus 10. 3. 65 A bojkott részleteiről lásd Bojkott. Vasvármegye, 1920. június 19.; A vörös bojkott első napjai. Vasvármegye, 1920. június 23. 2.; A magyar ellenbojkott. Vasvármegye, 1920. június 23. 3.; Ausztria és a vörös bojkott. Vasvármegye, 1920. június 24. 2.; Vasvármegye, 1920. július 1.; A bojkott vége. Vasvármegye, 1920. július 2. 2. A felemásan és következetlenül végrehajtott bojkott megszüntetéséről és a határzár feloldásáról a bécsi Külügyminisztériumban az osztrák kormány közvetítésével június 28-án tárgyalást kezdtek. Azonban a Gratz Gusztáv, bécsi magyar követ és a nemzetközi szakszervezet főtitkára közötti megbeszélés sikertelenül zárult, ezért Amszterdamban a bojkott folytatásáról és szigorításáról döntöttek. Csakhogy a bojkott fő agitátora, Ausztria (illetve a Renner-, majd a Mayrkormány) mielőbb belátásra igyekezett bírni a központi szervezetet. Az akció lezárására - különösebb politikai vagy morális eredmény nélkül - másfél hónapot követően került csak sor, 1920. augusztus 8-án. A hír az osztrák lakosság körében rendkívüli örömet váltott ki.65 A bojkottra válaszként elrendelt határzár Magyarország belső területeire valójában pozitív hatással volt, hiszen az osztrák csempészek, élelmiszer ügynökök időlegesen Ausztriában rekedtek, illetve magyarországi partnereik, üzletfeleik, megbízott beszerzőik és helyi ágenseik a határon innen várakoztak. Ennek hatására azok a falusi gazdák, akik terményeiket eddig horribilis áron feketézőknek adták el, kénytelenek voltak az árukat - főként a könnyen romlandó gyümölcs- és zöldségféléket, hústermékeket - a hazai piacokra vinni és ott „olcsón” értékesíteni. Mindez idehaza a piaci árak átmeneti csökkenését eredményezte. Eközben Ausztriában a bojkott egyre fokozta az élelmiszer- és szénhiányt, illetve 602
