Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN élelmiszer-szállítmány nem haladhatott át.58 Ugyancsak elzárták az osztrák partnerektől a nyugat-magyarországi kőszénbányákat is, amelyek addig Bécs közműveit, illetve tégla- és cukorgyárait látták el.59 A határzárlat idején csak külön belügyminiszteri záradékkal ellátott útlevél, úti igazolvány, engedély jogosított a határ átlépésére vagy a határon át való másnemű érintkezésre (például pénzátutalás, értékküldemény, telefon-összeköttetés). A határt védő közegek a legszigorúbb utasítást kapták, s a tilalom ellen vétőkkel szemben gyakorolhatták a fegyverhasználati jogot. Az illegális határátlépést megkísérlők így az életükkel játszottak.60 58 Az osztrák bojkottal szembeni, magyar mentalitásra jellemző gondolat: „majd meglátjuk, ki bírja tovább. Ha a mi nadrágunk kiszakad, azt még be tudjuk foltozni és azért csak nadrág marad, hanem odaát az üres gyomrukat csak tömjék meg új nadrággal és cipőkkel.” Határvidékünk és a bojkott. Vasvármegye, 1920. június 27. 3. 59 Lajtaújfalu (Neufeld an der Leitha), Zillingdorf, Brennbergbánya (illetve a Sopronvidéki Kőszénbánya Rt.) kiváló minőségű barnaszenének és lignitének fó fogyasztóhelyei Bécs, Bécsújhely, valamint a környező települések (például Félszer- és Cinfalva) voltak. A Soproni-hegység erdejének mélyén fekvő bányák, az oda levezető aknák - mint Ausztriába tartó föld alatti utak - a csempészek számára kedvező terepet biztosítottak (főként a határ 1922-es demarkálása után). Hogy áll a vörös bojkott? Vasvármegye, 1920. június 29. 2.; Reményi Viktor: Brennbergbánya története, 1759-1933. Sopron 1935.; Vajk Artúr: A brennbergi szénbányászat és a bécsi hajózható csatorna. Soproni Szemle 4. (1940) 4-5. sz. 221-232.; Lovas Gyula: A brennbergi bányavasút. Soproni Szemle 21. (1967) 3. sz. 224-233.; Becher Nándor: Brennbergbánya, 1753-1793-1953. Sopron-Brennbergbánya 1993.; Uö: „Mesél a brennbergi múlt.” Sopron 2001.; A. Szála Erzsébet: A brennbergi szénbányászat a kezdetektől 1900-ig. Bányászattörténeti Közlemények 7. (2012) 2. sz. 64-87. 60 Határzár. Kőszeg és Vidéke, 1920. június 27. 1. 61 A bojkott eredménytelensége kapcsán sokatmondó tény, hogy Magyarország többi szomszédos országa egyáltalán nem vagy csak részben csatlakozott a határozathoz, így az áruforgalom beszüntetésének végrehajtásához. Jugoszlávia és Románia teljes mértékben szolidáris maradt Magyarországgal. Csehszlovákiában pedig jórészt csak a cseh munkásság hajtotta végre az utasításokat, ahogy Olaszországban is csak jobbára a trieszti rakodómunkások teljesítették a bojkottal szemben vállalt kötelességeiket. 62 A brucki osztrák határellenőrző hivatal vezetője, személyzete nevében, már a bojkott harmadik napján kijelentette a királyhidai államrendőrségi kapitányságon, hogy nem azonosulnak a bojkottal, azt elítélik és a szolgálatot továbbra is fenntartják, aminek értelmében az útlevélellenőrzés akadálytalanul történhet. Az amszterdami „vörös bojkott” azonban már az első napon a teljes kudarc képét vetítette előre, különösen, hogy hatóköre korántsem terjedt ki a Szövetség által összefogott közel 28 milliós munkásságra. A nyugati államok (Anglia, Németország, Franciaország, Svájc) és munkásságuk a beavatkozást elítélve nem vállaltak szolidaritást a bojkottot szinte egyedüliként végrehajtó Ausztriával.61 De jelentős volt a kezdeményezés elutasítottsága, a nyugtalanság és a széthúzás vele kapcsolatosan Ausztria több területén is (Bécs, Fehring, Bruck) a vasúti és postai alkalmazottak, valamint a kereskedők és a munkások körében. Sokan nem kívántak beállni a mozgalom mögé. Bécsben a létszámbeli kisebbségben lévő nem szociáldemokrata, illetve keresztényszocialista szakszervezetek, állami alkalmazottak körében zavargások, sztrájkok törtek ki.62 Az osztrák polgárság is hatá601
