Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET Ezzel figyelmen kívül hagyták azt a profit-többletet, melyet az osztrák és magyar piac közötti árfolyam- és inflációkülönbségek miatt egy sikeres csempészet esetén a feketézők elérhettek. A határ menti csempészetre jelentős hatással volt a népbiztosok perét kísérő tiltakozás, illetve ezzel összefüggésben a fehérterrort és a magyar belpolitikát elítélő nemzetközi fellépés. Ennek részeként az 1919-től Amszterdamban székelő Nemzetközi Szállítási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (ma: International Transport Workers ’ Federation) 1920. június 20-tól bojkottot hirdetett Magyarország ellen, vagyis minden vasúti, vízi, postai, telefon- és távíró összeköttetést meg akart szakíttatni az országgal.55 A Magyarországgal szemben kérlelhetetlen feltételeket előirányzó határozat végrehajtására és ezzel az ország izolálására elsőként — és szinte egyedüliként - az osztrák szállítási, fuvarozási és forgalmi munkások szervezete vállalkozott.56 A bécsi bojkottbizottság által kivitelezett osztrák akcióval szemben a Rennerkormány eleinte nem foglalt állást, és teljesen passzívan viselkedett, illetve nem tudta mérsékelt befolyását érvényesítve elfojtani azt a mozgalmat, melyet az osztrák lakosság többségének akaratával szemben szerveztek meg.57 55 A szervezet 1920. március 5-6-án határozta el a bojkottot, de csak június 11-én adta ki a végleges felhívást, melyben értesítették valamennyi ország munkásszervezetét, hogy álljanak készen Magyarország teljes gazdasági bojkott alá vonására és a nemzetközi szervezet, illetve Edo Fimmen főtitkár utasításait követve minden olyan munkát szüntessenek be, amely valamely módon a magyar kormány érdekeit szolgálja. A bojkott mindennapos eseményeinek bemutatása, mellyel 1920 júniusa és augusztusa között a legtöbb helyi és országos sajtóorgánum rendkívül mélyrehatóan - többnyire címlapon - foglalkozott, nem képezi részét tanulmányomnak, ehelyütt csak a csempészetre gyakorolt hatásával összefüggésben szólok róla röviden. Továbbiakban lásd még Mályusz Elemér: A vörös emigráció. Napkelet 9. (1931) 2. sz. 109-110., 3. sz. 243-250. 56 A bécsi Jóvátételi Bizottság a bojkott előtt felszólította Ausztria népét, hogy tartózkodjanak az olyan pártpolitikai lépésektől, melyek az ország gazdasági életének mielőbbi talpra állását megakadályozhatják. Határolódjanak el az árucsere-forgalom megakadályozásától, hiszen Ausztria, de különösen Bécs rászorul a magyar termésre, lévén, hogy alig rendelkeznek ötnapi (antantmisszió által beszerzett) élelmiszerkészletnél több tartalékkal. Ma kezdődik a vörös bojkott. Vasvármegye, 1920. június 20. 1. 57 A bojkott kezdete előtt Renner tájékoztatta Gratz Gusztáv, bécsi magyar követet, hogy a bojkott nem az osztrák kormány ügye, hanem nemzetközi szociális akció, bár végrehajtásában részt vesznek az osztrák szakszervezetek is. A kormányzat csak hetekkel később ismerte fel felelősségét az ügyben. Ekkor elhatározta, hogy a bojkott résztvevőit - mint szolgálati kötelességüket megtagadókat - a bojkottot követően fegyelmi eljárás alá vonja. Erre válaszul viszont a bécsi munkások általános sztrájkot ígértek arra az esetre, ha a kormány egyetlen alkalmazottat is elbocsátana. Miután a központi bojkottbizottság nem hajlott a magyar vezetés által javasolt előzetes tárgyalásokra, a magyar kormány válaszul azonnali ellenbojkottot hirdetett, vagyis Ausztriával és mindazon államokkal szemben, amelyek a blokádban részt vettek, élni kívánt a represszió (viszonosság) jogával. Ennek keretében beszüntette az áru- és teherforgalmat az osztrák tartományokkal. A legszigorúbb határzárat rendelte el, így Ausztria irányába semmilyen Magyarországról indított vagy Magyarországon átirányított 600
