Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET illetve újakat is kellett létesíteni (például Velike, Kukmér, Hamvasd, Edeháza, Kőpatak).37 1918 végén a kormány már határrendőrségi kordon létrehozásáról is döntött. Öt kilométerenként megfigyelő pontokat állítottak fel, amelyek egyik feladata a fegyver- és élelmiszer-csempészet megakadályozása volt.38 37 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL VaML), IV.405.b. Vas Vármegye Alispánjának iratai, Közigazgatási Iratok 1872-1951. (a továbbiakban: IV405.b.) 1346/1916.; 1522/1918.; 1525/1918.; 1622/1919.; 1624/1919. 38 Mürber Ibolya: A burgenlandi impériumváltás 1918-1924: kikényszerített identitásképzés és politikai erőszak. Múltunk 64. (2019) 2. sz. 193. 39 Csempészvilág. Budapesti Hírlap, 1923. augusztus 15. 5. 40 A pénzügyőri közegek folyamatos utánpótlást biztosítottak a külső, katonai határvédelem terén az olasz és orosz területek felé, ezáltal a belső határok felügyeletére kisebb figyelem jutott. A pénzügyőrség alkalmazottainak mintegy 10%-a (kb. 940 ember) életét vesztette a háborúban. 41 FerdinandHampl: Zollwache Chronik ( https://bit.ly/3hhVefo , letöltés 2021. márc. 25.) Miközben a magyar kormányzat a feketepiac visszaszorításában volt érdekelt, és minden eszközzel kísérletet tett annak felszámolására, addig Ausztriának eleinte nem állt érdekében felvenni a harcot a csempészet ellen, amelytől a háború alatt (sőt, még az 1920-as évek elején is) az élelmiszer-ellátási nehézségek mérséklését és a közellátás minimális szinten tartását remélte. Mindez makroszinten újabb feszültségeket generált, miközben mikroszinten — az 1920-as évek végéig — a „legvígabb csempészéletet” teremtette meg a határon.39 Osztrák részről szinte alig működött az ellenőrzés,40 illetve lényegesen kevesebb hatósági intézkedést hoztak a - hivatali szervek és az államközeli vállalatok által is űzött - csempészet, illetve az illegális cserekereskedelem ellen, mind a világháború alatt, mind általában a határvita éveiben is. Az új állam- és vámhatár 1922-es megállapításával Ausztria új határrendszert vezetett be. (Az 1920. június 10-ei vámtörvény értelmében korábban már átalakították az 1830-tól fennálló pénzügyőrség [k.k. Finanzwache] jogutódjaként felálló vámőrséget [Zollwache] is.) Ausztria addigi keleti határa az alsó-ausztriai és stájer területekről Burgenland annektálásával keletebbre tolódott, és ezzel a vámosok is kelet felé mozdultak el. A régi határról kivont tisztviselők elhelyezésére, valamint a vámhivatali osztályok irodái számára megkezdődött a vámházak építése a burgenlandi határszakaszon — 1950-ig 28 ilyen ház épült.41 Az új határra áttelepített (az eleve alacsony létszámú) vámtisztviselők nem ismerték a terepet, így eleinte aligha léphettek fel hatékonyan a csempészekkel szemben. Ráadásul az osztrák vámosok olyan nagy távolságokra állomásoztak egymástól, hogy még fényes nappal is könnyűszerrel át lehetett lépni gyalogosan a határt. Ha a csempészt mégis tetten érték, akkor kezdetben sem léptek fel vele szemben erőszakosan. A vámosokat az osztrák oldalon sem fizették meg jól, s emiatt azok sem végezték mindig az előírásoknak megfelelően munkájukat; elő-előfordult, hogy futni hagytak embereket. A csempészet az 1920-as 596
